Győrújbarát 4413 lakosú nagyközség Győrtől 6 kilométerre délre fekszik. A településről írásos emlékeket az 1200-as évekből találunk. A középkorban királyi szőlőművelők és besenyők lakták a falut. Napóleón innen a Kilátó-dombról irányította 1809-ben a kismegyeri csatát.
A műemlék jellegű kisbaráti római katolikus templom, barokk stílusú 1750 körül épült. Főhomlokzata és alacsony, hegyes sisakos tornya klasszicista, a XIX. század első feléből. Hajója kétboltszakaszos, a szentély a nyolcszög három oldalával zárul. Berendezése: a nagyméretű, díszes kiképzésű főoltár és a szintén díszesen faragott szobrokkal díszített szószék barokk, a mellékoltárok rokokó (XVIII. század) stílusúak. A falfestmények Döbrentey G. alkotásai 1939-ből. A két színes üvegablak Szent Henrik királyt, illetve Szent Rózát ábrázolja. A kisméretű orgona 1911-ben készült.
A műemlék jellegű nagybaráti római katolikus templom, késő barokk stílusú 1792-ben épült. Homlokzati tornya hegyes sisakos, hajója síkmennyezetes, a szentély egyenes záródású. Gazdag barokk Mária-oltára a győri ferences templomból került ide. Díszes mellékoltár, XIX. századi missziós kereszt, díszesen faragott szószék alkotja még berendezését. A műemlék jellegű evangélikus templom késő barokk stílusú 1786-87 között épült. Tornya csak a XX. század elején épült. Az oltárkép a győri evangélikus Öregtemplom oltárképének mintájára készült, Lóth József festette. Az oltárt Stelczer Károly építette, a padokkal együtt. 1914-ben új oltárt, szószéket és padokat kapott a templom. A gazdagon berendezett L alakú épület, a hozzá tartozó pincével, kamrával, kerekeskúttal a bemutatott vidék legteljesebb és legszebb együttese.
Az állattartó épületek hiányát az magyarázza, hogy a szőlőhegyen a lakást ugyan eltűrték, de az állattartást tiltották a XIX. században. A második konyha szabadkéménye még a régi, fonott, sarazott eljárással készült. 1996-tól látogatható, a tulajdonos hozzájárulásával a helyi önkormányzat tájházként működteti a portát.

http://nyd.bloglog.hu/page/8/