Csöde 90 lakosú község a 25-ös/Hodos-Zalaegerszeg-Ukk-Boba/ vasútvonal mentén, Zalalövőtől 6 kilométerre, délnyugatra fekszik. A település első írásos említése 1342-ben: Chede.
http://nyd.bloglog.hu/page/6/
Zalalövő 3240 lakosú város a Zala folyó völgyében, a 86-os főközlekedési út és a 22-es/Körmend-Zalalövő/, 23-as/Rédics- Zalaegerszeg/ és a 25-ös/Hodos-Zalaegerszeg-Ukk-Boba/ vasútvonalak mentén fekszik. Említése 1352-ben Luuew, 1863-ban Zala-Lovo. A település neve az Árpád-kori gyepűre utal, ahol az íjászlövők laktak. A Római Birodalom idején kiépített “Borostyán-út” mellett Zalalövo, római nevén “SALLA” városa fontos szerepet töltött be, innen származnak az első írásos feljegyzések is településről. A római kultúra nyomait ma is láthatjuk a feltárt Salla romkertben és múzeumban. A Római Birodalom hanyatlása után visszaesett a fejlődés, de a térségben betöltött szerepe megmaradt Zalalövőnek, majd a következő századokban, főleg a kereskedelem, vendéglátás, faipari üzemek és téglagyárak jelentették a vonzerőt az idetelepülőknek. A mai Zalalövő több község és külterületi lakott hely összeépülésével jött létre. Ez a folyamat 1925-ben kezdődött, mikor Zalapatak, Zalamindszent és Pusztaszentpéter községeket Zalalövőhőz csatolták. 2000. július 1-je óta újból város. A lakosság főként mezőgazdaságból, szolgáltatásból és kereskedelemből élnek. Zalalövo infrastruktúrája jónak mondható, egészségügyi ellátás, kereskedelem, vendéglátás folyamatosan fejlődik.
A természetjáráson kívül 3 műemlék jellegű római katolikus templom és egy népi tájház várja az érdeklődőket. A zalalövői városrészben lévő római katolikus templomot barokk stílusban a XVIII. század közepén építették. A zalamindszenti részen lévőt a XIII. században építették, később romossá vált és a XVIII. század közepén állították helyre.
A zsúpfedelű, faragott oromzatú tájháza a XIX. században épült, és a XX. században átalakították múzeummá.
Jelentős értéket képviselnek a római kori ásatások, amely a Borostyánkőút egy részletét is bemutatja.
A Budafai Arborétumot 1959-ben létesítették, leginkább az azáleák virágzása idején májusban érdemes felkeresni.
A Borostyán tó mellett kialakításra került üdülőterület beépítése megkezdődött, a hazaiak mellet egyre nagyobb számban akadnak külföldiek is, akik üdülőt alakítanak ki, és a szlovén és osztrák határ közelsége miatt szívesen jönnek a szomszédos országokból akár egy napos kirándulásra is az érdeklődők. Az új vállalkozások, beruházások idetelepülése iránt is nyitott a település, ezért a községközponttól körülbelül 500 méterre alakították ki az e célra szolgáló területet.
Itt született Lékai bíboros.
http://nyd.bloglog.hu/page/6/
