Egyik legkisebb “szeg”-es település, csendes, igazi göcseji falucska, Gombosszeg 39 lakosával. A falucska nevének első írásos említésére Gombaszek alakban 1784-ben került sor, a mai névalakkal 1799-ben lehet találkozni. Magyar helységnév a Gombos családnév és a nagycsalád házcsoportja jelentésű szek-nek az összetétele.
A település faharanglábját a közelmúltban újítottak fel.

http://nyd.bloglog.hu/page/6/





Iborfia 20 lakosú község Zalaegerszegtől 20 kilométerre, délkeletre fekszik. A község első írásos említése 1237-ben: Yborfa.1773-ban:Iborfia névvel illették. Származtatása bizonytalan. Előtagja feltehetően a régi magyar Ibor személynévvel függ össze.
Iborfián egy katolikus és egy református harangláb található egymástól 50 méter távolságra.

http://nyd.bloglog.hu/page/6/






Petrikeresztúr 432 lakosú község a Göcsejben, Lentitől északkeletre, 21 kilométerre fekszik. 1260-ban: Terra de Petur, 1407-ben: Petry és 1408-ban: Kerezthur, 1497-ben: Petthry Kereztur. Két község, Petri és Keresztúr összeolvadásából keletkezett.
A Szent Kereszt római katolikus temploma helyén 1275-ben már állt templom. A mai templom a XV. században épült gótikus stílusban. 1735-ben már barokk stílusban állították helyre.
A település ismert személye, Pálóczi Horváth Ádám. A költő és hagyománygyűjtő emléktáblája a művelődési otthon falán arról tudósít, hogy 1811-20 között itt élt a főként nőírókból álló Göcseji Helikon irodalmi kör megszervezője. Pálóczi legmaradandóbb műve az Ó és új mintegy ötödfélszáz énekek című kéziratos gyűjteménye (1813), mely a századforduló népszerű dalanyagának páratlan tárháza.

http://nyd.bloglog.hu/page/6/

Szent Kereszt felmagasztalása-templom

1275-ben már állt itt templom, ez azonban leégett. A mai templom a 15. században épült gótikus stílusban. 1735-ben már barokk stílusban állították helyre.