Belsősárd 118 lakosú község Lentitől 6 kilométerre, északnyugatra fekszik. A település első említése a jelen néven 1773-ból való. A mai Kandiai-patak korábbi neve a Zala megye földrajzi nevei szerint egykor Sárd volt. Ez került át a település nevére, akárcsak a szomszédos Külsősárdra is. A megyében a lakosság átlagos életkorát tekintve Belsősárd a “legfiatalabb” falu. Határában működik egy jelentős kavicsbánya és betonkeverő üzem (Hödl-Beton). A község határában levő patak és a kavicsbánya jó vadkacsázási lehetőséget nyújt a vadászoknak
http://nyd.bloglog.hu/page/7/
Jézus Szíve iskolakápolna
Gosztola 17 lakosú község Lentitől 5 kilométerre, délre fekszik. A falu első említése 1237-ben: Gosztolya. A falu menti völgyben csodálatos horgásztó található, amely Lentiből kerékpárúton is gyorsan elérhető.
Középkori eredetű kápolnája a XVIII. században helyreállított kisméretű templom.
A település évszázados erdők között fekszik, amelyekben sokfajta ehető gomba található. Környezétében lévő dombokon régóta szőlőművelés folyik. Még találhatók régi borona falú pincék, faorsós szőlőprések
http://nyd.bloglog.hu/page/7/
Szent Mária Magdolna-templom
A Gosztolai fiókegyházat 1688-tól 1939-ig a Szécsiszigeti plébánia községei között említik, a következő évben Lentihez csatolták.
A településről az első okleveles említés 1237-ből származik, temploma a zágrábi püspökség 1334. évi összeírásában már szerepel Ecclesia de Goscola néven. Temploma a Zala megyei műemlékit ismertető kötet szerint középkorú eredetű, a 18. században helyreállított kisméretű templom. Korábban fárás templomnak is nevezték. Félköríves szentélyén idomtéglából kialakított, négykaréjos, koragótikus ablak található. Az 1972. évi sematizmus szerint 1740 körül épült a régi romjain.
A rendelkezésre álló bővebb adatokból egyértelműen igazolható, hogy középkori templomát a 18. században többször javították, a ma álló épületet azonban 1847-1848-ban új helyen, a régi anyagának felhasználásával, annak formáját, méreteti is követve építették fel. Titulusa is ekkor változott Szent Imréről Szent Mária Magdolnára. Ezt örökíti meg a tornyon a kápolna a bejárata feletti latin szöveg: „A réginek romjaiból saját költségén Kiss János pásztor gondja alatt a Gosztolai hívő nyájtól emeltettem.”
A kápolna hossza toronnyal együtt 10,2 méter, torony nélkül 8,2 méter, szélessége 5,8 méter. Északi és déli részén egy-egy barokk ablak található. Félköríves szentélye keletre néz. Körülötte temető van. Sajnos az eredeti bűnbánó Magdolna oltárkép tönkrement a visszaemlékezések szerint ezért újat kellett festeni. A templom 1994-95-ben esett át a teljes renováláson, azóta szép látvány nyújt ebben a nyugalmas hegyi környezetben.
Szakál Szilárd káplán
2011-07-25
Külsősárd 108 lakosú község Lentitől 5 kilométerre, nyugatra fekszik. A település 1389-ben még csak Sard, 1763-ban azonban már Külső Sárd alakban szerepel. A mai Kandiai-patak-nak a Zala megye földrajzi nevei című összeállítás szerint egykor Sárd volt a neve.
A falu központjában áll a fa harangláb, az útmenti kőkereszt és a világháborús emlékmű.
http://nyd.bloglog.hu/page/7/
Lendvadedes 38 lakosú község, Lentitől délnyugatra, 10 kilométerre a szlovén, magyar határ mellett fekszik. 1291-ben: Dedusfolwa, 1279-ben: Dedes. A településnevek képző és utótag nélküli személynevekből keletkeztek, tehát magyar helységnevek. A faluból gyönyörű kilátás nyílik a közeli horgásztóra, amelyet kerékpárút köt össze az erdőn keresztül Lentivel.
A hatalmas bükk- és tölgyes-erdőkkel övezett falu központjában áll a népi építésű harangláb.
A falu északi határában völgyzárógáttal horgásztavat hoztak létre, mely romantikus, csendes környezetben fekszik.
http://nyd.bloglog.hu/page/7/
Rédics 1005 lakosú nagyközség, Lentitől nyugatra, 4 kilométerre a 75-ös és 86-os főközlekedési utak találkozásánál, valamint a 23-as/Rédics- Zalaegerszeg/ vasútvonal mentén fekszik. A helység a szlovén-magyar határ legjelentősebb határállomása. Első említése 1236-ban: Radicypotaka.
http://nyd.bloglog.hu/page/7/
Szentlélek-templom
A mai templom elődje 1774-től épült fatemplom volt, amelynek helyén emelték a jelenlegi templomot.
Az 1800-ban megkezdett építés Molnár Fábián ferences szerzetes kezdeményezte. Az alapkőletétel 1800. április 18-án volt. A templomot 1804. szeptember 30-án szentelte fel Horváth József alsólendvai esperes-plébános. A paplak építését 1853-ban fejezték be. A főoltárkép 1823-ban készült.
A templomot 1989-től kezdődően restaurálták, a paplakot 1999-ben teljesen átépítették.
