Barlahida 159 lakosú község, Lentitől északkeletre, 18 kilométerre, Nova szomszédságában. A település említése 1394-ben : Barlahyda. A név arra utal, hogy a falu/falunév keletkezésekor a Barla nevű ember birtokán a Cserta patakon egy híd vezetett át.. A falu határában található a Nagylengyeli Olajbányász Vadásztársaság vadászháza, amelyben étterem és panzió működik.
http://nyd.bloglog.hu/page/7/
Szentháromság-iskolakápolna
Barlahida első említése 1394-ből való: Barlahyda. Jelentése: Egy Barla nevű ember birtokán vezetett át híd a Cserta-patakon. A könnyen elérhető települést a törökök sokszor megtámadták a XVI. században, így 1600-ra már teljesen elpusztult.
Az 1750-es években szlovének telepítették be ismét Barlahidát, azonban a XIX. század közepére átvették a magyar szokásokat, illetve a magyar nyelvet. Az 1950-es években az addig elzárt településről sokan vándoroltak el, így lakosságszáma a harmadára esett vissza. Az apró település életében egyre jelentősebb a falusi turizmus.
A községben egy templom található, mely a református és evangélikus egyház közös használatában áll. A település katolikus lakossága saját templommal nem rendelkezik. A Katolikus egyház Pehm (Mindszenty) József (1892-1975.) zalaegerszegi plébánosi évei alatt - az oromzaton feltüntetett évszám szerint 1936-ban - épített itt iskolakápolnát. Azokban az 1920-30-as évtizedekben, amikor Pehm József irányítása alatt 9 új plébániatemplom és 7 plébániaház, 9 ideiglenes miséző hely, 11 ideiglenes plébánialak és 12 iskola épült fel Zalaegerszeg térségében.
A Mindszenty-féle iskolakápolnát külön megegyezés alapján Barlahida Önkormányzata és a katolikus egyház közösen használja: az épület egyik felében a Hivatal, míg másik felében a voltaképpeni iskolakápolna található.
Nova 885 lakosú község a 75-ös főközlekedési út mentén, Lentitől 14 kilométerre, északkeletre helyezkedik el. A Noe, Noé bibliai eredetű személynév, viselője volt az első birtokos a településen /1121/1420: Noa/, akiről magyar névadással elnevezték a falut. A Göcsej néprajzi tájegység központja. A szemet és lelket a festői szépségű dombok, völgyek, apró falvak gyönyörködtetik. A nyugalmat, harmóniát árasztó vidéket szép erdők borítják. Lentiből kiindulva Szilvágyig visz az erdőn keresztül az erdei kisvasút.
Római katolikus templom a 1778-ban épült barokk stílusban. A műemlék freskóit és főoltárképét Dorfmeister István festette. A kórust tartó pilléreken szenteltvíz tartók, köztük a kórusív bemélyedése a hangot nagyon jól vezeti. A templom falán márványtábla állít emléket tudós plébánosának, a Tudományos Gyűjteményben publikáló Plander Ferencnek, aki 1838-ban először közölt részletes leírást a vidékről Göcsej esmérete címmel.
http://nyd.bloglog.hu/page/7/
Nagyboldogasszony-templom
1778-ban Szily János - a Mária Terézia által újonan létrehozott Szombathelyi egyházmegye első püspöke - befejezteti a templom építését. A szakirodalom egyértelműen Hefele Menyhértet tartja a templom tervezőjének. Az elődöktől megörökölt alaprajzhoz igazodva Hefele képességeit a templombelső szépívű boltozatain, gazdagon tagolt pilléreken homorú szentélyzáródásnál és ívelt oldalfalakon juttatta érvényre, s ezzel ideális teret alkotott Dorffmaister István falképeinek befogadására.
A templom híres a kórus alatti bolthajtás két oldalán elhelyezett szenteltvíztartóiról: a egyikbe belesugva a szöveg tisztán hallható a túloldalon! Ezért is nevezik a templomot "suttogó templomnak".
A templom külső helyrehozatalát követően a belső restaurálás hatalmas erőfeszítés és munka árán 2005-re fejeződött be.
