Búcsúszentlászló 888 lakosú község a 75-ös és 76-os főközlekedési utakat összekötő út mellett fekszik, Zalegerszegtől 11 kilométerre, délkeletre, valamint a 17-es/Szombathely-Nagykanizsa/ vasútvonal mentén. Szent László király az ellenség elől menekülve Kanizsán a mocsárba ugratott. Lova kitartó úszás után egy kis szigeten ért partot. A király leugrott lováról és lába nyomán forrás fakadt, melyből gyógyhatású víz folyt. Szent László e helyen kápolnát építtetett. Ez a monda szerint Bucsuszentlászló keletkezésének története.
A hely jellegzetessége a római katolikus templom, mely értékes műemlék, egyben kedvelt búcsújáróhely. A mocsaras területből kiemelkedő kis szigeten a XIII. században épült román stílusú templom. Ez a török időkben elhagyottá vált, és pusztulásnak indult. A XVII. század végén ferencesek települtek ide, és először a kis templomot állították helyre, majd eléje és vele összekapcsoltan 1714-34 között nagy barokk ferences templomot építettek, melynek oltára mögött van az átjárás a románkori templomba.
A templommal egyidőben készült az emeletes rendház, mely ma szociális otthon.
http://nyd.bloglog.hu/page/7/
Szent László-templom
alapítva: 1200,
A templom két részből áll. A román stílusú, XIII. századi templomrész és a XVIII. század első felében épült barokk templom. A XIII. században épült román kori templomhoz 1714-1734 között templomot építtettek. Ettől kezdve Szent László király és a Fogolykiváltó Boldogasszony búcsújáróhelye. A templom mögötti van Szentkút. A templomot 1801-ben renoválták. 1874-ben leégett a templomtető, melyet 1880-ra újjáépítettek. 1910-ben kapta belső festését. 1967-1969-ben és 2001-ben lett helyreállítva.
A Fogolykiváltó Boldogasszony és Szent László kegyhelye.
A búcsújáróhelyről bővebben: http://www.bucsujaras.hu/bucsuszentlaszlo/index.html
Kisbucsa 462 lakosú jellegzetes göcseji község a 76-os főközlekedési út mentén, Zalaegerszegtől 10 kilométerre, keletre fekszik. 1267-ben Bocha alakban említik először a települést, neve 1892-től Kis-Bucsa. A kis előtag a község kicsinységére utal.
Katolikus harangtornya a 1970-es években épült.
http://nyd.bloglog.hu/page/6/
Nagyboldogasszony-templom
Nemeshetés 336 lakosú község Zalaegerszegtől 14 kilométerre, délkeletre fekszik. A település első írásos említése 1335-ben: Hetés. 1336-ban: Hetys-t találunk. Magyar helységnév, amely a Hetes személynévből származik, ennek közszói jelentése “egyénileg termelő félszabad, aki a földesúrnak szokás szerint hetenként 3 napi robottal szolgált”. Nemeshetést a legszebb fekvésű zalai települések közé sorolják, amely jelentős szelíd gesztenyéséről is ismert.
Az 1970-es évek végén épült új római katolikus temploma, modern eredeti építészi megoldással
http://nyd.bloglog.hu/page/6/
Szentlélek-templom
A templom 1974-1976 között épült.
Nemessándorháza 322 lakosú község Zalaegerszegtől 15 kilométerre, délkeletre fekszik. A település nevét 1473-ben Sandorhaza, 1898-ban a ma ismert alakkal jelölték. Magyar helységnév, egy Sándor nevű udvarházról került elnevezésre. A Nemes- előtag egytelkes nemesekre utal. Az erdőkkel és dombokkal körülölelt falu gyönyörű zalai környezetben egy völgyben terül el, ahol a katlanok között három forrás bugyog. A település belterületileg jól tagolt, közepén egy katolikus harangláb áll.
http://nyd.bloglog.hu/page/7/
Szent Család-kápolna
A kápolna 2015-ben épült. Felszentelésére 2015. augusztus 22-én került sor. A kápolna történetéről itt olvashat: http://www.nsh-kapolna.hu/kronika.html
Nemesszentandrás 261 lakosú község Zalaegerszegtől 16 kilométerre, délkeletre fekszik. 1318-ban: Sanctus Andreas, 1444: Zenth Andreas, 1898: Nemesszentandras. A falu templomának titulusa Szent András volt. A Nemes- előtag egytelkes nemesekre utal. A temetőben a hősi emlékművet védett cédrusfasor övezi.
http://nyd.bloglog.hu/page/7/
