1987. október 21.

Ma lehangoló hírt kaptam. Amikor a lyoni katolikus teológus akiben bíztam - megtudta, hogy nem tartozom a katolikus közösséghez, alábbhagyott lelkesedése. Azt elismerte, hogy istenélményben van részem, de nem értette meg, hogy ez több annál. Ezt az üzenetet Isten mindannyiunknak adja, az egyházi hatóságoknak és a Szentszéknek is. Dehát valóban, miért is hinné el? Hogy jövök én ahhoz, hogy így beszéljek? Ahogy már egyszer mondtam, ha közéjük tartoznék, elfogadnának, és megpróbálnának belepillantani az üzenetbe. És Isten éppen arra próbál megtanítani minket, hogy ne tegyünk különbséget az emberek között! Mindannyian egyetlen hatalom, Isten hatalma alatt állunk. Miért tegyünk különbséget az emberi sajátságok között? Én magam nem viselek szerzetesruhát, dehát olyan fontos az? Kérdõre vonhatom-e az Istent? Õ így választott engem, amilyen vagyok, és ilyennek akar.

Vassula, te ugyanazt tapasztalod most, mint amit én tapasztaltam, amikor testben voltam a Földön. Emlékszel Vassula, amikor azt kérdezték tõlem a farizeusok, hogy ki adta nekem a hatalmat arra, hogy tanítsak?

Igen, Uram.

Kedves, az üzenet tõlem származik, minden hatalom is tõlem származik, te hozzám tartozol. Leírtam-e valaha is, hogy a te tekintélyed emberektõl való? Kicsim, hajtsd meg fejedet a Bölcsesség elõtt! ¹

Áldozatom, arra választottalak, hogy Szívem áldozata légy, én pedig a te lelked édes gyötrelme legyek! Légy Testem és Lelkem áldozata a visszautasítások, az aggodalmak és a szomorúság által! Vassula, az én földi életemet fogod átélni. Apránként egészen átadom neked, olyan mértékben, ahogy lelked el tudja viselni. Éppúgy nem hisznek majd neked, ahogy eddig sem hittek. Megvádolnak, kigúnyolnak és visszautasítanak. Vassula, még ennél rosszabb is történik veled. Viszont olyan embereket is adtam neked, akik hisznek a “Béke és szeretet” üzenetében - õk a te tanúid. Hadd emlékeztesselek arra, hogy, téged is elárul majd valaki! ² Szeretlek. Én, az Úr vagyok a te támaszod. Jöjj hozzám és vigasztalódj meg ! Az én békém borítson be téged! Jöjj, tõlem való minden hatalom és nem az emberektõl. Te az én hatalmam alatt állsz, amely egy, egyetlenegy hatalom.

Istenem, köszönöm, hogy támogatsz. Köszönöm, hogy tanúkat is adsz. Többé nem emelem fel szavam. Csak azt mondom: tégy velem tetszésed szerint! . Ugyanúgy megköszönöm, akár örömöt, akár bánatot adsz nekem. Ha kivetsz, kivetett leszek, ha viszont karodba fogadsz, azt nem érdemlem meg. Tégy Szíved szerint! Tiéd vagyok.

Igen, légy engedelmes, hogy mélyen beléd véshessem Szavam. Ne feledkezz meg jelenlétemrõl és szeretetemrõl!