Egervár 1054 lakosú község a 74-es főközlekedési út mentén, Zalaegerszegtől északra 8 kilométerre. A helységet a 17-es/Szombathely-Nagykanizsa/ vasútvonal is érinti. A település első írásos említése 1281-ben: Eguruar. Magyar helynév, amely égerfákkal benőtt területen épült várra utal. Egervári László a XV. században a ferencesek részére templomot és kolostort építtetett. A kolostor a török időkben elpusztult.
Az 1511-ben épített templomot 1746 körül építteti újjá Széchenyi Ignác. Rendkívül szép műemlék. Oltára, szószéke és néhány szobra a barokk művészet kiemelkedő alkotásai. A szentély északi falában van Széchenyi Ignác emléktáblája, aki korábban itt, ma a nagycenki családi sírboltban van eltemetve.
Az Árpád-kori vár valószínűleg a tatárjárás után épült, IV. Béla engedélyével. Az oklevelek 1288-ban tesznek róla említést. A cölöpvár a „nagy interregnum „ alatti kiskirályok csatározásainak lett áldozata. Helyén, 1476-1490 között Egervári László építtetett itt gótikus stílusban várat. 1569-ben Nádasdy Tamás és fia, Kristóf reneszánsz épületté alakították át, négyszög alakú jól védhető erődítménnyé. Nyugati és déli szárnya az átépítések ellenére is jól tükrözi a vár hajdani voltát. 1664-ben a törökök felgyújtották. A XVII. század végétől a Széchenyiek kezére került. 1706. november 6-7-én a Bezerédj Imre, Kisfaludy György és Béri Balogh Ádám vezette kuruc seregek itt arattak győzelmet az osztrák hadak felett. A császári erők parancsnoka, Heister Hanibal e városban volt a kurucok foglya. A rossz állapotban lévő várat 1712 –1713 között Széchenyi Zsigmond barokk stílusú kastéllyá alakíttatta át. A tornyokon látható S.P.Q.R. betűk az 1754-es tűzvész utáni helyreállítás alkalmával kerültek a várkastélyra. Jelentésével kapcsolatban több elképzelés van: az egyik hogy a betűk „Szechenyiensium Potestatis Quis Resisteret” latin szöveg rövidítése, amelynek jelentése: a „a Széchenyiek hatalmának ki állhatna ellent?” A másik feltételezés, hogy egy vallásos versike sorinak kezdőbetűi. Egy harmadik feltételezés szerint a S.P.Q.R., a szenátusnak, az országgyűlés a jele is lehet.
http://nyd.bloglog.hu/page/6/
Alexandriai Szent Katalin-templom
Írott forrásaink szerint Egervárnak már 1342-ben volt temploma, mely elpusztult. A település ma is álló temploma a falu közepén, természetes eredetű kis homokdombon található. Építtetője Egervári László, aki Egervárt családja lakóhelyéül és birtokközpontjául választotta. Építése 1489-ben kezdődött el a hozzá északról kapcsolódó ferences kolostoréval együtt. A munkálatok 1510-ben fejeződtek be. Méretei, tömegformálása is mutatja, hogy nem egyszerű plébániatemplomnak épült. Hosszúsága 40,55 méter, melyből a hajó 22,9, a szentély 17,65 méter. A hajó szélessége 12,4, a szentélyé 10,6 méter. A hajó párkánymagassága 14,5 méter.
A templom északi falához csatlakozott egykor a kolostor épülete, mely 1554-ig működött folyamatosan, majd a XVI. század végén elpusztult. Eredetileg itt temették el az 1562-ben elhunyt Nádasdy Tamás nádort. 1664-ben a török a templomot felgyújtotta, a födém egésze leégett, ekkor semmisült meg gótikus hálóboltozata is. A Széchényiek előbb ideiglenesen helyreállítják, majd 1749 és 1757 között Széchényi Ignác fejezi be a munkát barokk stílusban újítva meg az ősi házat. A templom ekkor készült berendezése, máig fennmaradt főoltára, szószéke, barokk szobrai a magyarországi barokk szobrászat élvonalbeli alkotásai.
A templom főoltárképe: Szent Katalin megdicsőülése. A templom falazatát és tetőszerkezetét a barokk átépítése után 1812-ben renoválták, belső berendezését 1827-ben restaurálták. 1918-ban villámcsapás következtében tetőszerkezete teljesen leégett, ezután kapott a fazsindely helyett cserépfedést, a torony pedig bádogsüveget. Barokk arculata - a nyugati homlokzat kivételével - 1970-ben kapta viszsza eredeti, késő gótikus jegyeit. Újabb külső és belső felújítása - a barokk oltár és szószék kivételével - 1994 - 95-ben történt meg.
Gősfa 369 lakosú község a 74-es főközlekedési út mellett Zalaegerszegtől 13 kilométerre, északra fekszik. 1389-ben: Geusfolua, 1677-ben: Gósfa. Magyar helységnév, a régi magyar Gős személynév és a falva összetétele.
Gősfa műemlék jellegű Szőlőhegyi pincéiről híres. Ezek a pincék zsúptetős, kontyolt, több derékból álló épületek.
http://nyd.bloglog.hu/page/6/
Szent Márton-templom
A település neve írásos emlékekben már 1389-ben előfordul. Az egyházlátogatások alkalmával készült feljegyzésekben Egervár filiális községeként szerepel. A falu katolikus hívei az anyaegyház templomát látogatták, templomuk csak az1800-as évek végén készült.
A kis, egyhajós falusi templom terveit Kloiber József építőmester készítette, a belső berendezést Heckenast János, szombathelyi szobrász és aranyozó tervezte. Kivitelezésével is őt bízták meg. Az oltáron a templom védőszentjének, Tours szentéletű püspökének, Szent Mártonnak fából faragott szobra áll.
A templomot 1902-ben benedikálták.
Lakhegy 497 lakosú község Zalaegerszegtől 14 kilométerre, északra fekszik. 1334-ben: Alsolak, 1404-ben: Lak, és csupán 1808-ban nyerte el a község a mai nevét, azaz lett Lakhegy. A helység 1993. április 1-je óta önálló község, előtte Egervárhoz tartozott.
A falu közepén egy régi katolikus kápolna áll.
http://nyd.bloglog.hu/page/6/
Urunk Mennybemenetele-templom
