Csurgó 5950 lakosú város majdnem a horvát-magyar határszélen a Rinya patak mentén terül el. A helységet érinti a 41-es/Gyékényes-Dombóvár-Budapest/ vasútvonal. Első okleveles említése 1019-ből való, Szent István a zalavári apátság alapítólevelében Csurgó jövedelmét ennek az apátságnak adta. Előnyös éghajlati-földrajzi fekvése következtében a középkorban végig lakott hely. Hírét a Felső-Csurgón, a mai óváros területén letelepült templomos lovagok alapozták meg, de a betegápoló johannitáknak is volt már 1193-ban birtokuk itt. Ekkor erősíti meg III. Béla a II. Géza felesége, Eufrozina által pártfogolt rendházat, amelyhez Csurgó is tartozott. Csurgó azonban, amely az Árpád-kor kezdetén királyi birtok volt, a királyi kanászok földje (terra subulo crum regiorum). Margit királyi hercegnő, III. Béla húga adta a lovagoknak a területet férje, András comes, Somogy vármegye főispánjának halála után. A csurgói Johannita rendház alapításának ideje 1217 és 1226 közé helyezhető. Amikor 1302-ben a templomos rendet feloszlatta a pápa, a lovagrend tagjai beléptek a johanniták közé. E kor emléke a műemlék Szentlélek templom. A település nevét legnagyobb valószínűséggel az 1989-es városcímerbe is bekerült kőivóba fogott forrásról kapta. Az Óváros északi részén levő, ma már teljesen átalakított, ipari célokra használt Máriás kút minden valószínűség szerint Árpád-kori, a délebbre eső, az egykori Hosszú és Kis utca közötti elhanyagolt, betemetett Basakút pedig a törökkort idézi. 1405-ben város lett. Zsigmond király szeptember 28-án kelt oklevelében a csurgói oppidum , azaz a mezőváros népeit, lakosait, vendégeit szabadalmukban és privilégiumaiban megerősíti. Az 1566-tól 1690-ig tartó török uralom előtt, a mohácsi csatavesztést követően Török Bálint és a Zrínyi-család közötti viszály színtere. A töröknek volt mit tönkretennie. Török Bálintné Pemflinger Katalin felső-csurgói, a nagymartoni Ómáig terjedő kertjét a krónikás Magyarország legszebb virágoskertjének tartotta. Az Egri csillagokból is jól ismert cselvetés, Török Bálint fogságba esése után a Zrínyieké lett az uradalom. A török elleni harcokban az 1566-os szigetvári ostrom alatt az utánpótlás biztosításában, majd a költő és hadvezér Zrínyi Miklós 1664. évi győzelmes téli hadjáratában a győzelmes állomások egyik állomásaként van szerepe. Az uradalomhoz tartozó falvak közül 120 év alatt elpusztult Bucskád, Udvarhely, Pápa, Bodafalva, Bálvánd, Alsok, Szenta, Potyod, Szentkirály, Nagymarton, Almágy, Tarany. Ide tartozónak tartották Molak, Iváncsfalva, Lettnyár (Kétnyár), Sziget községet. Külön említették Csentét (amely ma Alsok, tehát Csurgó része), Csurgót, a várost és a várát. A török kiűzését követően az elnéptelenedett, elvadult vidék benépesülése a pusztulás mértékéhez képest gyorsan megtörtént. 1726-ban került vásárlás útján a Festetics család birtokába. Festetics Kristóf uradalmának egyik gazdasági, kereskedelmi, kulturális központjává akarta tenni. Céljait utódja, György valósította meg, aki 1792-ben a gimnázium alapításával a település arculatát átformálta, bekapcsolta az ország szellemi vérkeringésébe. A katolikus földesúr önzetlen módon a protestáns jobbágyai számára alapított iskolát. A településszerkezet változása Baksay Sándornak (reformkori csurgói diák), az Iliász első fordítójának “Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben” című milleneumi könyvsorozat VI. kötetében nyomon követhető: “György gróf várost akart teremteni a várostalan Somogyban. A Csurgótól félmérföldnyire eső Alsok tövéig irtatott, s az itt irtott részt betelepítette. Az országos vásárok számára két nagy tért alkotott a város közepén. György terve megvalósult, várost alkotott Somogyban, egy hosszú, hosszú várost, amely a ma már tövében levő Alsokkal egy helyrajzi testet alkot, és egy jó órába kerül, míg az egyik végéből a másikig elsétál az ember. ” A gimnázium története, egyben az alapítás utáni időszak elválaszthatatlan a kor két neves egyénisége, Csokonai Vitéz Mihály és Nagyváthy János itteni tevékenységétől. Csokonai itt írta meg és tanítványaival előadatta két drámáját, kibontakoztathatta pedagógiai elképzeléseit. Nagyváthy János, a Csurgón véglegesen letelepült jószágkormányzó életének utolsó 22 éve szorgos munkával telt el. Kezdetben a gimnázium építését bonyolította, majd annak első felügyelője (inspektora) lett. Itt írta négy híressé vált agrártudományi művét. Nagymértékben hozzájárult a Festetics-birtok európai színvonalra emeléséhez. Az iskolaalapítás a lassú gazdasági felzárkózás idejével esett egybe. Csurgó- Újvárosban Festetics György cseh és német iparosokat telepített le. A kiegyezést követő gazdasági élénkülés hamar éreztette a hatását. A Budapest -Gyékényesi vasútvonal megépülésével 1872-től az országos vérkeringésbe is bekapcsolódott. A Csurgóval már száz évvel korábban egybeépült Alsok állattenyésztésével lett országos hírűvé. A svájci eredetű vöröstarka szarvasmarha nagyrészt Nagyváthy és Festetics ösztönzésére terjedt el. 1896-ban Csurgósarkadon jött létre az első tejszövetkezet, 19l2-ben Felső- Csurgón a Tejkiviteli Társaság, a mai tejüzem elődje. A XX. század első évtizede az élénk iparosítás kora. 1903-ban alapították a lengyárat, 1905-ben orsógyár létesült. 1911-ben már volt villanyvilágítás, s három téglagyár működött. Ekkor épültek a település arculatát ma is meghatározó eklektikus középületek. Az első Világháború egy szép ívű fejlődést tört ketté. Trianon után határszéli település lett, a városiasodási folyamat évtizedekre leállt. 1950-ben a tanácsok megszervezésével Csurgó hivatalosan is egyesült Alsokkal, amelybe már 1933. december 31-ével beolvadt Csurgósarkad. A járások összevonása kedvezőtlenül érintette. 1970-ben az elsők között lett nagyközség, de az év végén megszűnt a járás. Mégis a következő év, az 197l-ben elfogadott Országos Településhálózat Fejlesztési Koncepció juttatta a legnehezebb helyzetbe. Csak kiemelt alsófokú központ lett, igaz, Dél-Dunántúlon a legnagyobb. A célcsoportos központi lakásépítésből alig részesült. Még az sem gyógyír, hogy a központi városképet meghatározó épületeket nem kellett feláldozni egy modern városközpont kedvéért, hiszen jócskán maradtak meg komfort nélküli, elvétve vert agyagfalú lakóépületek még a központban is. A XIX-XX. századforduló polgárházai őrzik a legjobban a régi Csurgó hangulatát. Később elismerték, hogy Csurgó jól elhatárolható vonzáskörzettel rendelkezik, és 1984-től ismét körzetközpont lett, amelynek területe megegyezik az egykori járáséval. 1960 és 1980 között a terület, zömmel az elvándorlás miatt elveszített 5293 embert, a korábbi össznépesség 19,9 %-át. Ez alól Csurgó sem kivétel: 1960 és 1970 között 729 fő az elvándorlásból adódó vesztesége. Bár 1989-ben város lett, a megye tíznél több kiemelt települése közül az egyetlen, amely nem érte el a korábbi népesség maximumát. Bármennyire hihetetlen is: száz évvel ezelőtt is majdnem ennyien lakták.
Jelentős emlékei a római katolikus templom, a református templom, a volt Perényi-kúria, a Basa-kút, a várrom, a gimnázium, és a kollégium. A római katolikus temploma a XIII. században épült, gótikus eredetű, a XVIII. században barokk stílusban átépítették. Homlokzat előtti nyolcszögletes tornyát rézsútos támpillérek támasztják alá. A török hódoltság korában a megszállók mecsetté alakították át. Két harangja van, nevük: Brunner és Buda 1778-ből valók. A református templom 1787-ben épült, tornyát 1816-ban húzták fel. Jellegzetessége a homlokzat előtti torony. Szentélye egyenes záródású, a hajó síkmennyezetes. A volt Perényi-kúria a XVIII. században emelt földszintes, háromárkádos, manzárdtetős és toronnyal kombinált barokk építmény. A helybeliek és a közvetlen környék lakói Zrínyi-kastélynak hívják. A Basa-kút a XVII. századból származó török eredetű építmény. Négyszögletes medence, újabb kori cementkávával. A várrom XV. században még teljes épségben álló vár maradványa. A kollégium az egykori református gimnázium, melyet 1796-ban Nagyváthy Ferenc közgazdász író építette. Falai között tanított 1799. májusától 1800 februárjáig Csokonai Vitéz Mihály, korának hányatott sorsú, kiváló költője. A várostól 3 kilométerre, Ágneslakon található az arborétum. Ritka fák, érdekes alakú és színű bokrok teszik értékessé a szakszerűen kialakított és gondosan kezelt növénygyűjteményt.
http://dd.bloglog.hu/page/8/
Csurgónagymarton 213 lakosú község Csurgótól 3 kilométerre, északnyugatra fekszik.
http://dd.bloglog.hu/page/8/
