Zalavég 450 lakosú község Zalaszentgróttól északnyugatra, 8 kilométerre, Zala és Vas megye határán helyezkedik el. A község kialakulása a XI. századra tehető, történészeink szerint a település beletartozott az Árpád-kori gyepűrendszerbe. Első írásos említése 1247-ben: Veged. A falu történetében vannak izgalmas és romantikus események is, itt élt a betyárvilág jellegzetes alakja Sobri Jóska és rokonsága. A község 1924-ig a zalabéri, 1950-ig a batyki körjegyzőséghez tartozott. A tanácsok létrejöttével vált önállóvá. 1969-ben zalabéri székhelyű közös tanács jött létre, amely Batykot, Dötköt, Pakodot és Zalavég községet foglalta magába. Vasútvonalát, a Zalabért Sárvárral összekötő vonalat 1975-ben megszüntették.  Zalavég 1991 óta újból önálló település.
Az 1751-ben középkori alapokra épített római katolikus templom műemlék jellegű, kertjében egy 1835-ben állított, barokk Szent Vender-szobor látható. A templom, amely Szent György védelme alatt állt 1834-ben leégett - olvasható a Zala megye műemlékei című kiadványban. Tornya 1870-bol, orgonája 1889-bol való, klasszicista oltárán XVIII. századi Madonna-faszobor látható.

http://nyd.bloglog.hu/page/6/

Szent György-templom

Középkori alapokra épült 1748-1751 között.