Csömend 352 lakosú kisközség Marcalitól keletre helyezkedik el. Egyházas hely volt 1332-37-ben, mert első említése a pápai tizedjegyzékben történt. Írott alakban Chemend-ként az 1536-os adólajstromban szerepelt. Híresebb birtokosai voltak: Török Bálint, a Lengyel, a Mérey, a Gyulai Gaál családok és a gróf Széchenyiek.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Rózsafüzér királynéja-templom
A templom 1987-88-ban épült, a volt harangtoronyból.
Marcali 12537 lakosú város a 68-as főközlekedési út és a 37-es/Somogyszob – Balatonszentgyörgy/ vasútvonal mentén. Természetföldrajzi szempontból Magyarország tájbeosztása szerint Marcali a Dunántúli-dombvidék nagytájhoz, Belső-Somogy középtájhoz és ezen belül Marcali-hát kistáj csoporthoz tartozik. Somogy megye területe a Somogyi-dombságot foglalja magában, amely több kisebb részre tagolódik. A megye keleti felét a közel nyugat-kelet irányú Kapos folyó völgye osztja két részre. Északra Külső-Somogy, délre Zselic húzódik. Belső-Somogy a Balaton, a Dráva, a Principális-csatorna völgye, az osztopán-öreglaki hosszanti völgy és a Zselic által határolt hullámos felszínű táj. Rajta húzódik észak-dél irányban a Marcali-hát. Az őskortól lakott vidéken jött létre a középkori falu, melynek első említése 1274-ben datált oklevélben található. A gyorsan fejlődő település, a XV. században mezőváros. A török hódoltság idejében elnéptelenedett, de kiűzésük után újra benépesült. A XVIII. század első felében Somogy megyegyűléseinek színhelye, a század végén pedig ismét mezőváros, járási székhely. A következő évszázadban megszenvedi a vasút hiányát és visszafejlődik. Az 1960-as évektől gyors fejlődés jellemzi, s 1977-ben városi rangot kap.
A római katolikus temploma hat boltszakaszos barokk hajóval, homlokzat előtti toronnyal és rúzsút álló támpilléres homlokzattal rendelkezik. Már 1455-től kezdve szerepel az oklevelekben. 1738-ban átépítették. Szentélye 1910-ből származik. A nagygombai boltozott római katolikus templom 1755-ben épült barokk stílusban, homlokzati órapárkányos, gúlasisakos toronnyal, félköríves szentéllyel.
A másik római katolikus templom 1755-ben, barokk stílusban épült.
A modern Boldog Gizella római katolikus templom 1993-ban épült.
A volt Széchenyi-kastély a XVIII. század végén épült, egyemeletes, oldal-és középrizalitos, magas tetejű, nagy tömegű épület. Ybl Miklós renoválta, ma kórház működik benne. A Városi kórház előtti parkban látható Tóth Ágoston, marcali születésű térképész bronz mellszobra. A XIX. századbeli magyar térképészet úttörőjének a nemzetközi földmérés iránt odaadó fáradozásai emlékére a Magyar Honvédség Térképész Szolgálatfőnökség meghatározta a szobor talapzatának földrajzi összerendezőit és ezek a 46°34′46″ északi szélességi és 17°24′38″ keleti hosszúsági körök értékeit a szobor alatti bronztáblába vésette. Így pontosan ismerjük Marcali egy pontjának földrajzi helyzetét.
Az 1848-as szabadságharc idején innen indult el forradalmi útjára Noszlopy Gáspár. Itt született Marczali Henrik haladó gondolkodású, polgári liberális történetíró, Kozma Andor költő és műfordító, valamint Lengyel József író és Bernáth Aurél festőművész és művészeti író.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
