Karád 1713 lakosú községe a 35-ös /Kaposvár- Siófok/ vasútvonal mentén található a több mint 900 éves település. A település Balatonlellétől 17 kilométerre fekvő hegyes- völgyes domborzatú település. Csupa mező, nagy kiterjedésű erdők, jó hozamú szőlőhegyek, szép rétek fekszenek a karádi határban. A középkori források említik templomát, lelkészét, két erődítményét, melyet a törökök emeltek. A XVIII. század közepén mezőváros volt, megalakult a takácsok és szabók céhe, felépült új temploma, melyet később többször bővítettek, telente iskola működött. 1848 szeptemberében a karádi nemzetőrség és népfelkelők megverték Jellasich utánpótlását védő csapatokat. A XIX. század végén megalakult a Karádi Iparoskör 40 taggal.
Az itt élők megbecsülik múltjuk emlékeit. Őrzik Gárdonyi Géza író emlékét, aki 1881-82-ben itt tanítóskodott és Tautner Ilonáét, aki híressé tette a karádi hímzést. Az 1982-ben megnyílt tájházban megcsodálhatják a látogatók az ügyes kezű karádi asszonyok kézimunkáit. A község 1984. évben ünnepelte fennállásának 850 éves évfordulóját. A nagy múltú, hajdan mezőváros Karád lakossága mindig szerette, tisztelte történelmi múltját és azt megbecsülte. Ragaszkodik szokásaihoz és hagyományaihoz. Karád községről az első hiteles írott anyag 1131-ben keletkezett és az adófizetési kötelezettségről szól. Ennek alapján számolják a falú fennállását. A változékonyság, a fejlődés, a megtorpanás, vagy a visszaesés jellemzi a község életét. Karád eredetileg község volt, de volt már mezőváros és járási székhely is. Karád népe zárt földrajzi fekvésénél fogva önkéntelenül őrizte meg eredeti paraszti kultúráját, dalait, hímzését és táncait szokásaihoz és hagyományaihoz mereven ragaszkodva. Azt tartják a faluban nincsen ház, ahol ne őriznének karádi hímzést. Ma már világszerte ismert a karádi népi hímzés. Az 1930-as évek nehéz gazdasági helyzetében felvetődött Karádon, hogy az asszonyok kezébe is kellene valami kereseti lehetőséget adni. Ekkor jött az ötlet, hogy van Karádnak népművészete, és ezt kell feldolgozni és ebből biztosítani a családok megélhetését. Tautner Ilona az akkori hangyaszövetkezet ügyvezető könyvelője kapta a megbízást, hogy dolgozza fel a gazdag hímzésanyagot olyan lakásdíszítő elemekké, amit értékesíteni lehet. Tautner Ilona népművész hozzáértésével, páratlan jó ízlésével a feladatot meg is valósította. Karád kanásztáncáról is híressé vált. A kanásztánc legkiválóbb művelője Horváth János volt aki a népművészet mestere címet is megkapta. A község az egyik központja a dunántúli régi magyar népzenének, és sok olyan dallamot őrzött meg amely ritka és értékes. Gyűjtött itt népdalt Dávid Gyula, Paulini Béla, Vikár László, Olsvai Imre és nem utolsósorban Kodály Zoltán is. Az iskola falán emléktábla hirdeti, hogy ebben az épületben gyűjtött népdalt Kodály Zoltán. A település lakosságának zöme római katolikus vallású. A templomunk a XVIII. században épült.

http://dd.bloglog.hu/page/8/

Szent László-templom

A templom 1742-49 között épült, barokk stílusban. 1906-ban oldalhajókkal kibővítették. Műemlék.