Ahol a Balaton nyugati medencéje a legszélesebb, s ahonnan talán a legszebb kilátás nyílik a szemközti oldal hegyeire, ott fekszik az alig 502 lakosú Balatonmáriafürdő. A helység megközelíthető a 30-as/Nagykanizsa- Székesfehérvár – Budapest/ vasúti fővonalon is. Története párhuzamos Balatonfenyvesével, hiszen mindkettő a múlt századvégi filoxérajárványnak, majd a századfordulón kezdődött fürdőkultusznak köszönheti létét. A település nevében megörökített Mária Széchenyi Imre gróf felesége volt. Ide telepítették az új szőlőskerteket, melyeket a szőlővész által tönkretett gazdák vehettek bérbe. Ezt a munkát irányította Széchenyi Imre, a “szőlőhegy” új lakói pedig hálából felesége nevét választották településük elnevezésére. A telepítés nem várt sikert hozott, a homokon jó termést hoztak a szőlők, s 1896-ban, a millennium évében már szüreteltek a gazdák. Amikor itt is vasúti megállóhely létesült, a fejlődés felgyorsult, egyre többen költöztek az új parcellákon épített házakba. 1902-ben fürdőegyesületet szerveztek. A település 1926-ban önálló községgé alakult.
A nyár legkiemelkedőbb programja a nemzetközi fúvószenekari találkozó, amelyet július utolsó hétvégéjén a központi strandon rendeznek. A háromnapos programot, mely egyben sörfesztivál is, zenés tűzijáték zárja. A művészetbarátok a községháza nagytermében berendezett Hivatal Galéria és a központi strandon lévő Nyári Galéria kiállításait tekinthetik meg.

http://dd.bloglog.hu/page/7/

Nagyboldogasszony-kápolna

A kápolna 1938-ban épült az állandó lakosok és az itt nyaralók adományaiból, a telket Domján Mihályné adományozta. A kápolnát tervezte és kivitelezte Vencel József, Lengyeltóti István kőműves és Bene József ácsmester. 1960-ban kibővítették és új padokkal látták el.