Balatonkeresztúr a 7-es és az M7-es autópálya mentén fekszik, a Balaton délnyugati csücskében. A Nagyberek mocsaras rétjeit nyugaton a Marcali-hát dombjai váltják fel. Az ide települt község állandó lakossága 1610 fő. A helység vasúton a 30-as/Nagykanizsa – Székesfehérvár – Budapest/ és a 37-es/Balatonszentgyörgy- Somogyszob/ vonalakon egyaránt megközelíthető. A község a középkorban a somogyvári bencések tulajdona volt. Középkori történetéről kevés említést találni, 1400-ban a somogyi konvent birtoka, de 1416-ban a veszprémi püspökségnek voltak itt jószágai. A Festetics-család 1698-ban vette meg Keresztúrt és környékét. Festetics Kristóf (1696-1768) keszthelyi kastélyának elkészültéig itt élt. Bél Mátyás polihisztor, író, utazó is a vendége volt. 1902-ben a település fejlesztésében jelentős szerepet vállaló fürdőegyesület alakult. 1912-ben parcellázták az új fürdőtelep villatelkeit. A település mai életének egyik legrangosabb nyári eseménye a nemzetközi fúvószenekar találkozó július utolsó hétvégéjén.
A falu büszkesége az 1753-58 között Festetics Kristóf által építtetett középkori alapokra épülő barokk római katolikus templom. Belső falait az 1760-as évek világát idéző könnyed, barokk-rokokó freskók díszítik. Különösen érdekesek a festett oratórium ablakiból kitekintgető donátorok, a Festetics család alakjai s a vázák a színes virágokkal. A freskók alkotója ismeretlen, de kétségtelen jó mester volt, aki sokat tanult a környéken működő Maulbertschtől. A II. Világháborúban a templom megsérült, de ma eredeti szépségében látható esti kivilágítással.
Látnivaló Festetics Kristóf hajdani kúriája is, ahol 1731-ben Bél Mátyás Balatonról szóló értékes feljegyzései születtek.

http://dd.bloglog.hu/page/7/

Szent Kereszt felmagasztalása-templom