Szántód 326 lakosú község az északi és déli part közötti egyetlen, gépjárműveket is szállító révnél települt. Ezért is nevezik Somogy északi kapujának. A helységet átszeli a 30-as/Nagykanizsa- Székesfehérvár- Budapest/ vasútvonal. Története szorosan összefonódott a rév történetével.  A települést a tihanyi apátság 1055-ben kelt alapítólevelében már említik. Koraközépkori oklevelekben ismert révje a XVIII. században került a királyi kamarához, majd Somogy vármegyéhez, végül a Balatoni Hajózási Társasághoz. 1928-től motoros komp közlekedik, s 1961-től gépjárműveket is szállítanak Tihany és Szántód között. A XX. század elején a révhez vezető út mellett parcellázott területeken épültek fel az első üdülők, s indult fejlődésnek a település. 1997. április 15-e óta önálló, előtte Zamárdihoz tartozott.
A rév első mólóját és kikötőjét 1802-ben építették meg, 1928-tól közlekedett az első motoros gőzhajó, 1958-tól teherautókat, autóbuszokat is szállít.
A település másik idegenforgalmi nevezetessége Szántódpuszta: védett majorsági épületegyüttes XIX. századi kápolnával, kúriával, csárdával, cselédházakkal és gazdasági épületekkel. A pusztát I. András király adományozta a tihanyi bencés monostornak, amely kisebb megszakítással a XX. század közepéig birtokolta. A modern gazdaság és a ma is látható épületegyüttes a reformkorból való. Az 1970-es évek végétől lett idegenforgalmi központ, múzeumi kiállítóhelyekkel, szálláshelyekkel, vendéglőkkel, lovasiskolával. A cselédházakban berendezett kiállítások a régi pusztai életet, a cselédek kultúráját, a tihanyi rév történetét és Pálóczi Horváth Ádám költő munkásságát mutatják be, aki 1787 és 1790 között a puszta bérlője volt. A kúria dísztermében képzőművészeti tárlatokat rendeznek, pincéjében a Kő-hegy szőlészeti-borászati eszközei láthatók. Szántódpuszta 1995-ben Európa Nostra díjat kapott.  A szántódi rév útjának becsatlakozásánál áll az 1840-ben épített révcsárda, falán Csokonai Vitéz Mihály emléktáblájával.
A Kristóf-kápolna 1735-ben, barokk stílusban épült.
A község bejáratánál emelték Botfai Hűvös László 1939-es alkotását, a gyermek Krisztust hátán hordozó Szent Kristóf szobrát, aki az úton járók védőszentje.

http://dd.bloglog.hu/page/8/