Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Nagycsepely

2017. április 19. 15:57 - Andre Lowoa

Nagycsepely 426 lakosú község, Balatonlellétől légvonalban 15 kilométerre fekszik. A honfoglalás után Somogy vármegye az egyik hercegség volt, ami az uralkodóház saját birtoka volt. 1138-ban II. Vak Béla király a Csepelyen lévő telkek közül 30-at a Dömösi prépostságnak adott. Első ízben Csepely neve a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerősítő levélben fordul elő III. Béla királytól 1193-ban. 1229-ben II. András a fehérvári egyháznak Chepel Villa-ban földet, réteket, szőlőt, erdőt. A falu birtokosai: Demetriusz, Mihály fia, Benedek, János és Vasas. De voltak még nemesi birtokok kisszámmal. A legnagyobb nemesi birtokos a Káta nemzetség volt, akiknek 14 telkük volt. Az Osztopáni család 1276 óta birtokolt. Maradt még 37 telek a király kezében. Karádon volt az uradalmi központ, amely Csepely ügyeit is intézte 1390-ig, amikor Zsigmond király a karádi királyi uradalmat elcserélte. Ekkor jelentek meg a községben a Mostansziak, akik zavart okoztak a birtoklásban. A dömösi prépost birtokhatárainak meghatározására külön eljárást kért. Ez ellen azonban a nem egyházi birtokosok tiltakoztak. A per 1392 és 96 között kezdődött és csak 1412-ben jutott dűlőre. Azonban 1436-ban újabb perre került sor. A Kátai családot az egyházi birtokosok kiszorították a területről, ezért perújrafelvételt követeltek. Az új felmérések alapján Csepely községében 128 telek volt. Sajnos ezt a nagy számot erősen megtizedelte a török. 1549-ben a faluban már csak 1 porta és 16 szegény ember volt. 1541-ben a török átvonulás tette tönkre a falut.1550-ben Csepelyt egyedül birtokolja Pető János. 1563-ban 8, 1580-ban 18 házat írtak össze a török adószedők. 1695-ben Csepely magyar falu, a települést ekkor népesítették be. Az új lakók kálvinisták. 1715-ben 15, 1720-ban 23 háztartást írtak össze. 1767-ben a lakosok: Tarján, Vidóczi, Páncél, Bidos, Kolozsvári, Egyházi, Elek, Töltös, Fonyó. 1855-ben a kolera a lakosság ötödét elpusztította. Az 1990-es évekre, a századfordulón nagyjából már kialakult a mai falukép, valamint a ma itt élő családok ősei is letelepedtek a faluban. A település nevében a “nagy” előtét a XX. század legelejéből való, addig csak Csepely volt a neve.
Az 1784-ben épült református templom műemlék jellegű épület, építésekor a középkori templom maradványait használták fel.

http://dd.bloglog.hu/page/8/


Szeplőtelen Fogantatás-templom



komment
süti beállítások módosítása