Balatonföldvár 2098 lakosú városa 7-es főközlekedési út, valamint az M7-es autópálya mentén fekszik, mely a Balaton-part egyik legrendezettebb, parkokkal és virágokkal díszített üdülőhelye. A helység a vasúton is megközelíthető a 30-as / Nagykanizsa- Székesfehérvár- Budapest/ fővonalon. Balatonföldvár történetének fontos emléke a vaskorban emelt földvár, a hely névadója. A régészeti leletek szerint a Kr. e. IV. században kelták éltek e vidéken, délről földsánc, északról a Magaspart szakadéka és a tó védte erősségüket. A XVIII-XIX. században Földvár-puszta néven jelezték a térképen és a Széchenyi-család birtokainak része volt. Széchenyi Dénes 1872-ben határozta el, hogy a gyönyörű, lakatlan területen fürdőtelepet létesít.  Az első szálloda 1895-ben épült fel, a fürdőtelep hivatalos megnyitására 1896-ban került sor. Ebben az időben már több mint 40 csodaszép villa gyönyörködtette a vendégeket. Balatonföldvár pompás környezete Spúr István uradalmi mérnök és Schilkán József uradalmi kertész munkáját dicséri. Ekkor építették meg a hajókikötőt és az 1200 méter hosszú parti sétányt az 1900-es évek legelején adták át. A település XIX-XX. századfordulón épített villái patinás hangulatot árasztanak, közülük 47 helyi védelem alatt áll. Többek között a két Világháború között itt nyaralt Bajor Gizi, Kandó Kálmán, Korányi Frigyes, Móra Ferenc és Németh László, melyet némelyik villán emléktábla is hirdeti. A legrégibb épületek a Petőfi utcában láthatók. A platánfákkal övezett Kvassay sétány a Balaton-part egyik legszebb területe. A kikötő a hazai vitorlázás egyik fellegvára, a közepén lévő Galamb-sziget anyagát a tó kotrásából gyűjtötték össze. A löszfal tetején futó Kelta sétányról csodás kilátás nyílik a szemközti Tihanyi-félszigetre, és a tó mindkét medencéjére. Itt láthatók a kelta vársánc maradványai is. A város 1994-ben Európa-díjat kapott a virágosításban, a tisztaságban és rendezettségben elért addigi eredményeiért, 1995-ben pedig a “Virágos Magyarországért” pályázaton lett megérdemelten I. helyezett. A város sokat áldoz középületeire: az ezredfordulóra felújított létesítmények, közintézmények harmonikus, egységes, ízléses, tájba illő arculata a hagyományok tiszteletét sugallja, modern építészeti megoldások felhasználásával. Balatonföldvárral mára szinte egybeépült Kőröshegy, melynek 1460 körül épült gótikus templomában színvonalas hangversenyeket rendeznek. A település, mint lovasközpont is méltán híres. A földvári vasútállomástól induló piros turistajelzésen a Lucs- tetőre lehet feljutni. Innen az egész Balatonra és a somogyi dombvidékre tekintő panorámában gyönyörködhetünk. A piros jelzésen tovább körülbelül 10 kilométerre található a kereki Fejérkő-vár romja, amely fehér színű vakolatáról kapta nevét. A vár romjai Kereki községből is megközelíthetők. A várfal elől szép kilátás nyílik a Tihanyi-félszigetre.
A kelta földvár 600×400 méter alapterületű, ároktól határolt i.e. IV. századi emlék, melynek sánca ma is látható.
A római katolikus templom az északi parti homokkőből épült 1943-ban.

http://dd.bloglog.hu/page/8/