Siófok 22687 lakosú városa a Balaton szélesebb keleti medencéjének közepe táján, a Sió torkolatánál, valamint a 7-es és a 63-as főutak találkozásánál fekszik. A helység megközelíthető a 30-as/Nagykanizsa-Székesfehérvár – Budapest/ és a 35-ös/Kaposvár-Siófok/ vasútvonalról egyaránt. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorok határolják. Siófok környéke már a történelem előtti időkben, a csiszolt kőkorszakban és a rómaiak korában is lakott hely volt. Sectus Aurelius Victor III-IV. századból származó feljegyzései is bizonyítják, hogy Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a „Lacus Pelso” ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett és erdőket irtott ki. Az egész környéket feleségéről „Valeria”-ról nevezte el. A Balaton tóból kiömlő Fuk folyócskának első említése a legrégibb magyar nyelvemlékünkben, az 1055-ös tihanyi apátság alapítólevelében már szerepel. Írásban Fuk falu neve először 1137-ben szerepel az adakozó faluk között, míg a Siófok szóösszetétel – mely „vízfolyás”-t jelent – 1790 óta ismeretes. A török hódoltság idején a törökök 1541 után e települést is megszállták, sőt erődöt is építettek itt. Ez az erődítmény a mai kórház közelében lévő „Granárum” dombján volt. A vidék 1688-ban szabadult fel a török iga alól. Fok a veszprémi káptalan tulajdonába került, aki telepesekkel népesítette be, s 1693-ban fatemplomot építetett a lakosság számára. Rákóczi szabadságharc idején itt húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala, amelynek végső sarokpontja volt a siófoki erősség. Az erődítmény a régi török erőd helyére épült De la Riviére francia hadmérnök tervei szerint. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc címert adományozott Fok falunak. A település életében jelentős változást hozott, hogy 1846-ban Széchenyi István kezdeményezésére megindult a balatoni gőzhajózás. 1861-ben megépült a déli vasút, 1863-ban pedig a vasútállomás, s ez évben ünnepélyesen felavatták  a Sió-zsilipet is. Ezt az évet kell tekinteni Siófok nyaralóhellyé való születésének. 1864-ben elkészült a hajókikötő, amellyel Siófok a dinamikus fejlődés állomásaként a nagy múltú Füred vendégeinek átszállóhelye, a „Savanyúvízi paradicsom előkapuja” lett. Az 1865. év jeles forduló Siófok történelmében, mert az alig 200 házat és 1500 számláló község  országos vásár tartására kapott engedélyt, s ezzel mezővárosi rangot nyert. 1866-ban jelenik meg az első hirdetés „Balatontavi Fürdő Siófok” címmel a Zala-Somogyi Közlönyben. Végh Ignác bérlő 1878-ban készítette el  a „Magyar Tenger” feliratú fürdőházat, amely a Neuschloss építő cég tervei szerint épült, svájci stílusban, díszes homlokzattal: száz személyes társalgóval, vízre nyíló nagy ablakokkal, emeletes kilátószobával, nyolcvan fürdőkabinnal. A veszprémi káptalan 1885-ben kezdte parcellázni a siófoki „aparendás-telkeit” és megkezdődött a mai fürdőtelep kiépülése. Jellemző a Balaton-táj megejtő és ihlető vonzerejére, hogy első villatulajdonosok jó része festőművész volt. Than Mór, Vágó Pál, Feledi-Flesch Tivadar és Tölgyessy Artúr villája állt már ebben az időben Siófokon. 1891. áprilisában Siófok Balatonfürdő Rt. néven alakult meg az a tőkecsoport, mely megváltotta a káptalantól a fürdőjogot, s megvásárolta az építkezésekhez és a parkosításhoz szükséges 60 holdnyi bozótos, vizes, mocsaras területet, s azt a gamászai magas partról szállított földdel töltette fel. A társaság vezetője Glatz Henrik, a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. alapítója volt. Megindult a nagyobb szállodák: a Sió és a Hullám, később a Központi Szálló építése. Az új fürdőtelepet 1893. július 18-án nyitották meg, s ekkor hozták nyilvánosságra, hogy a  Belügyminisztérium a fürdőtelep részére a „gyógyfürdő” elnevezés használatát engedélyezte. Ehhez a pihentető környezethez tartozott az 1875-től indult, nagy egyéniségeket felvonultató Siófoki Színészet is. 1900-ban épült meg a lóversenypálya 1500 személyes lelátóval, itt voltak a Balaton-átúszás célpontjai s minden évben úszó- és teniszversenyek gazdagították a siófoki nyár élményeit. Mozgalmas fürdőélete révén Siófok a budapesti nagypolgárság és színészvilág kedvelt tartózkodási helyévé vált. A II. Világháború végén a települést nagy károk érték. A két hónapig itt húzódó frontvonal a parti létesítményekben sok kárt tett. A közúti és a vasúti híd elpusztításával pedig sok gondot okozott az újjáépítőknek. A felszabadulást követően a település fejlődése új lendületet vett. Siófok a szakszervezeti és a vállalati üdültetés központja lett. Újjáépült üdülőházai, valamint a balatoni fejlesztési program keretében bővített csatornázás, szennyvíztisztítás és vízmű, illetve a partvédő művek kialakítása a tókörnyék legjelentősebb nagy tömeget befogadó helyévé tette Siófokot. 1968. december 31-én Siófokot városi rangra emelték. Balatonszabadi-fürdőtelep és a délre fekvő Balatonkiliti község is a város része lett. 1976-ban épült meg a Dél-Balatoni Kulturális Központ, 500 személyes színházteremmel, s vele egy épülettömbben működik a Városi Könyvtár, mely több, mint 100 ezer kötetes könyvállománnyal rendelkezik. A korszerűen felszerelt termekben színvonalas színházi, zenei és képzőművészeti bemutatókat, tárlatokat,  kiállításokat rendeznek. Napjainkban Siófok Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja, ahogy a mondás tartja: a  „Balaton fővárosa”. Azzá teszi közlekedése, veszélytelen fürdőzést kínáló sekély partja. A vendégek kényelmét szolgáló szállodák, éttermek, szórakozóhelyek, mozik, stb. és a közelben lovaglási lehetőség is várja a kikapcsolódni vágyó üdülőket.
A római katolikus plébániatemplom 1739-ben barokk stílusban épült.
A város központjában lévő víztorony városképi jelentőségű épület 1912-ből.
Az Oulu parkban lévő evangélikus templom 1993-ban épült Makovecz Imre tervei alapján.
A zsinagóga 1986-ban épült a Széchenyi utcában.
Kálmán Imre egykori szülőházában ma Múzeum található. Kálmán Imre a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, a Cigányprímás, a Bajadér, a Cirkuszhercegnő, az Arizona Lady halhatatlan szerzője. A világhírű operettkomponista Siófokon született, szülőháza ma is áll, a róla elnevezett sétányon. A múzeum emeletén képzőművészeti galéria működik. A Múzeum országos körű XIX-XX. századi képzőművészeti gyűjteménye, helytörténeti vonatkozású tárgyi emlékei és archív adattára számottevő jelentőségű.

http://dd.bloglog.hu/page/6/