Nagytevel 520 lakosú észak-bakonyi község, Pápától 10 kilométerre, délkeletre fekszik. A falu névadója egy Árpád-házi herceg. Az oklevelek 1422-ben említik először. Lakói a középkorban jobbágyok voltak, akik később a török pusztítás elöl elmenekültek. A zirci cisztercita apátság birtoka lévén, sziléziai, frank, morva és horvát telepesekkel népesítették be a falut. A XIX-XX. századfordulótól kezdve népessége csökkenő, egyrészt az Amerikába kivándoroltak, másrészt a kitelepítés miatt. Lakóinak többsége németajkú.
A római katolikus templom 1770-1775 között épült a ciszterciták számára, Reindl Antal és András műveként. A templom homlokzat előtti tornyán a zirci és a heinrichaui apátságok egyesített címere látható, a homlokzat fülkéiben Szent Anna és az Immaculata szobra. A belső tér egyhajós, félköríves szentéllyel. Igen értékes a templom berendezése: a főoltár és a két mellékoltár, amelyek képét a sziléziai B. Krause festette a XVIII. században, valamint a rokokó faragású padok és az angyallal díszített szószék. A kovácsoltvas szentélykorlát klasszicista. A templomot övező kőfalon, a kovácsoltvas kapu két oldalán Szűz Mária és a fájdalmas Krisztus szobra áll.
A római katolikus plébánia földszintes épülete a XVIII. században épült. Kapuját Szent Flórián és Szent Sebestyén szobra díszíti.
A kálvária a templom körítőfalába mélyesztett 14 fülkéből áll. Ezekbe az 1770-es évek végén Polinger Ignác festett képeket. A templom mögötti nagy fülkében 1831-ben három keresztet állítottak, alájuk pedig Krisztus sírját helyezték el. A festményeket a XIX. században bemeszelték, helyükre bádogra festett, gyenge képek kerültek.
Legújabbkori nevezetessége a volt szovjet földalatti katonai bázis.

http://kd.bloglog.hu/page/12/

Szentháromság-templom

alapítva: 1690.

A mai templomot 1770 és 1775 között építette Reindl Antal és András barokk stílusban Fellner Jakab tervei alapján.

A bejárat feletti címer a heinrichaui és a zirci apátság egyesített címere, ugyanis a plébániát 1696-tól 1950-ig a ciszterciek vezették. A kovácsolt vas kapu két oldalán két kőszobor áll, a Fájdalmas Krisztust és Szűz Máriát ábrázolják. A templom 36x14 méteres, egyhajós, a szentély félköríves záródású. A főoltár és a mellékoltárok képei Bernhard Krause művei a XVIII. századból. A szószék barokk stílusú, angyalszobor díszíti. A padok rokokó munkák. A templomban őriznek két 1770-ben készített kelyhet és egy barokk urnatartót.

A barokk plébániaház 1787 és 1790 között épült. Kapuját Szent Flórián és Szent Sebestyén szobra díszíti.