Nagyalásony 517 lakosú község Pápától 15 kilométerre, délnyugatra fekszik. Tudósok feltételezése szerint az ősi Szalók nemzetség alapíthatta a települést. 1240-ben Olosun formában említik. 1488-ban Nagh Alasonként szerepel egy oklevélben, melyet nemesek birtokoltak, míg Kis Alason lakói egytelkes jobbágyok voltak.
Látnivalója az 1830-ban épült evangélikus templom.
http://kd.bloglog.hu/page/14/
Szent István király-templom
A templom 1957-ben épült. 2010-ben felújították.
Somlóvecse 99 lakosú község, Devecsertől 16 kilométerre, északnyugatra fekszik. A település neve a Vécs, Vecse ősi magyar személynévből eredeztethető. 1369-ben Veche-ként említi először oklevél. Egytelkes nemesek éltek itt, akik földművelésből és szőlőtermesztésből tartották fenn magukat. A katolikus, református és evangélikus felekezeteknek külön temploma van a faluban.
A Kígyós-patak partján, az Agár-tető lábánál terül el a Szőc 429 lakosú községe. A helység Ajkától délre, 11 kilométerre Halimba és Nyírád között fekszik. Neve a szláv selc szóból származik, jelentése kis falu. 1272-ben Zelch néven említi először oklevél. A középkorban Tátika várához tartozott. 1750 körül az Esterházyak német jobbágyokat telepítettek ide.
Nevezetessége a 1763-ban épült román-kori templom, kisharangját 1766-ban Grazban öntötték, az 1840 körül épült Szent György kápolna és a külterületén lévő, XII. századi, román-kori, dabaspusztai templomrom.
http://kd.bloglog.hu/page/14/
Szent János apostol-templom
Vid 142 lakosú község Devecsertől 11 kilométerre, északra fekszik. 1393-ban említik először a kisnemesi községet Vild formában.
Nevezetessége a XII-XIII. században épült református erődtemplom és a vízimalom.
A falu katolikus templomát a Szentháromság tiszteletére szentelték fel.
http://kd.bloglog.hu/page/14/
