Magyarpolány 1182 lakosú község, Ajkától északra, 4 kilométerre fekszik. A település neve a szláv pojány szóból ered, melynek jelentése mező, mezei lakó. A környéken már a kőkorszakban is laktak, s bronzkori leletek kerültek elő. 1171-ben a bakonybéli bencés apátság birtokait felsoroló oklevélben említik először. A XVI. században Palota várához tartozott, később a zirci apátságé lett, s övé volt egészen 1945-ig. A reformáció hatására a protestáns többséget elüldözték, helyükre Német, szlovák és horvát telepesek érkeztek. Ekkortól a régi települést Magyar-polyánnak, az újat Német-polyánnak hívták. 1899-ben a két falut Magyarpolány néven egyesítették.
1990-ben a Petőfi utca házait a magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították, majd a műemlékekben gazdag települést Európa Nostra Díjjal jutalmazták. A település önkormányzata az egyik jellegzetes bakonyi parasztházban tájházat alakított ki.
1761 –1773 között készült el római katolikus temploma, mely alapjában késő barokk stílusú. A zirci Hoffpauer János emelte Haschke heinrichaui apát megbízásából. 1861-ben egy tűzvész után megújították. A homlokzati tornyos templom kívül egyszerű, belső terében érdekes a boltozat freskói: a XVIII. századi festmények Szent László, Szent István és Szent Cecilia életének jeleneteit ábrázolják. Értékes munka a gazdagon faragott szószék és a két gyóntatószék. A főoltár copfdíszítésű. Az oltárképen a sziklából vizet fakasztó Szent László alakja látható.
Kálváriáját 1770 körül építették öt stációval, melyekben közel életnagyságú faszobrok találhatók. Ezeket valószínűleg a német Listner testvérek faragták 1780 körül.
A hegycsúcson lévő neogót kápolnát 1910-ben Wéber zirci kőművesmester építette. A Kálvária a falu fölé emelkedő dombon található, 153 lépcső vezet a tetőn álló újgótikus kápolnához. A kálvária pihenőin öt sátortetős stáció van ember nagyságú szobrokkal, melyek a fájdalmas rózsafűzér öt titkát ábrázolják.
Műemlék jellegű a magyarpolányi plébániaház is. A római katolikus plébániát 1761-ben alapította a zirci apátság.
http://kd.bloglog.hu/page/14/
Szent László-templom
Alapítva: 1761.
A barokk stílusú templom 1761-1773 között Hoffpauer János tervei szerint épült. A főoltár festménye a sziklából vizet fakasztó Szent Lászlót ábrázolja.
Gazdagon faragott mestermunka a szószék és a két gyóntatószék. A barokk orgona és a freskók is szépek, csakúgy, mint a kovácsolt karzatkerítés.
A településen található kápolnák: 
Fájdalmas Szűzanya kálvária-kápolna, Szent József temetőkápolna.
