Szentgál 2816 lakosú község a 20-as/Szombathely-Veszprém-Székesfehérvár-Budapest/ vasútvonal mentén a Bakony északi lejtőjén. A Bakony szívében, a Séd patak forrásvidékén, erdős hegyektől közrefogva, már régtől szabad királyi vadászok lakták a települést, akik kiváltságaikat 1328-ban nyerték, s mindennek fejében kötelességük volt vaddal és prémmel ellátni a királyi udvart. Mert vadakban mindig is gazdag volt ez a környék, s az erdőt járva nem ritka az őzzel, szarvasokkal való találkozás. A falu határa messzire kiterjed, s a Szentgáli.- medencében a középkorban még lakott apró falvakra dűlő- és határnevek emlékeztetnek csupán, nyomaikat elmosta a idő és a török háborúk kora. Egyedül Szentgál élte túl szerencsésen a viszontagságos évszázadokat, s a XVIII. században Veszprém megye legnagyobb és legnépesebb falva lett, fele-fele részben katolikus és református lakossággal.
Copfstílusban 1780-ban épült római katolikus templomában a főoltárkép a „Szűz Mária” születése az ismert barokk festő, Johann Ignaz Cymbal műve. A mindvégig magyarok lakta falu gazdag néprajzi hagyományait kötetekben dolgozták fel, s az itt élők számára fontos, hogy ezek az értékek ne csupán könyvekben megőrzött emlékek legyenek, hanem gazdagítsák mindennapjaikat.
A református templom XV. századi, amelyet 1774-ben átalakítottak.
A falu szülötte Lőrincze Lajos nyelvész, aki a magyar nyelv tisztaságáért dolgozott, és akinek most emlékszobát rendezett be a falu a tájházban.

http://kd.bloglog.hu/page/11/

Kisboldogasszony-templom

alapítva: a XIV. században, újjászervezve 1788-ban, akv.: 1771-től

A késő barokk templom 1780 körül épült, homlokzat előtti tornya copfdíszítésű. Hajója háromszakaszos. Nagyon szép az orgonakarzata, és a Cymbal által festett allegorikus kép a szentélykupolán.

A faragott szószéken az építtető, Esterházy Károlyné címere látható. A főoltárkép Szűz Mária születését ábrázolja, a XVIII. századból származik.