Porva 507 lakosú község a Magas-Bakonyban fekszik, Zirc városától légvonalban mintegy 6 kilométerre, körülbelül 400 méter tengerszint feletti magasságban. A helység megközelíthető a 11-es/Győr-Veszprém/ vasútvonalról is. A faluból és környékéről a Kőris-hegy (709 m) és a Kék-hegy (661 m) kettőse a Bakony egyik legszebb panorámáját nyújtja.  A község a török időket leszámítva, amely alatt oly sok bakonyi falu pusztává, üres uradalmi telekké vált lakott volt már hazánk történelmének korai szakaszában is. Erre utal a község nevének első „Purua” formában történő említése a bakonybéli bencés apátság birtokait összeíró oklevélben, 1086-ban. A települést is délszláv eredetűnek tartják: történelmi tény a szlávok jelenléte a Bakony térségében. 1260-ban a korabeli oklevelek a „Porowa in Bakon” szintén szláv eredetű elnevezéssel említik. Magának a szónak etimológiai jelentéséről három nézet létezik. Egyrészt a porva szó „irtás”-t „vágás”-t jelent, s a falu is ilyen irtáson települhetett, másrészt az elnevezés valamely „Por” kezdetű személynévből szláv képzéssel keletkezett, míg vannak, akik szerint ismeretlen eredetű. A szláv vonatkozások ellenére Porva igen korán, még az Árpád-korban tiszta magyar faluvá vált. IV. Béla megkoronázott örököse, V. István (1239-1272) mint a megosztott királyi hatalom ifjabbik királya is részt vett a község történelmének alakításában, amikor az I. (Szent) István királyunk fia, Imre herceg (1007-1031) tiszteletére emelt kápolnát 1260-ban a szentmártoni bencés szerzeteseknek ajándékozta. Az Anjouk idején megerősödött, országos tisztségeket kisajátító bárói család, a Garaiak családtagja, ifjabb Garai Miklós nádor, hadvezér és követ (? – 1433) 1431-ben foglalta el Porvát, amely birtokbavétel ellen a pannonhalmiak eredménytelenül tiltakoztak Zsigmond királynál. Ebben az időben Porvát mint bakonyi vadászterületet jegyzik. A XVI. század elején a Szapolyai (Zápolyi)-család pártfogásába veszi a porvai pálosokat. Ez időkről egyrészt a család egyik tagjának, Orsolyának díszes síremléke, másrészt a Csárda-tető és a Kék-hegy közötti Zabola-erdő és Zabolai-út elnevezések tanúskodnak. 1555-ben a Pápa elfoglalására vonuló török sereget állították itt meg. A török alóli felszabadulás után a terület még mindig puszta volt. Csak 1720 körül kezdődik meg a betelepítés. A falu betelepítése gyakorlatilag 1768-ra befejeződött, ezután még hosszú ideig az uralkodó nyelv egyedül a német volt. A mezőgazdaságnak nem kedvező viszonyok ösztönöztek az ipari tevékenységre, amely során a Hódos-ér völgyének Porva felőli részében egykor valószínűleg üveghuta működött. 1782 és 1784 között épült fel az egykori pálos monostor romjain a falu temploma. Az épület gótikus, szentélye barokk stílusban készült.
Gazdag történelmének alig van látható nyoma. Egyrészt a romok a föld alá kerültek, másrészt elrabolták, vagyis más kiállítóhelyre szállították az értékesebb kultúrkincseket. A volt pálos monostor már a török idők kezdetén megsemmisült, a helyén épült és azóta több ízben is teljesen renovált római katolikus templom azonban őrzi a korábbi évszázadok hangulatát. A Szapolyai családból származó özvegy Perenszy Pálné, született Zápolya Orsolya 1500-ból származó vörösmárvány síremléke ma is látható. A templom főoltárképe Roskovitz Ignác munkája, a padozatot kelheimi kőlapok fedik. Az épület gótikus stílusú, barokk külső és belső részekkel. A templom homlokzatán két márvány emléktáblát állíttatott a község a világháborúkban elesett hőseinek emlékére. A hajdani pálos zárda alapfalai a templom északi oldalánál maradtak meg. A község gazdag történelméről a helynevek tanúskodnak.
A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb csúcsa, a Kék-heggyel alkotott jellegzetes kettőse a tájék egyik legszebb része. Szinte iránytűként használják a Bakonyt járók, annál inkább is, mivel a Kőris-hegy csúcsán épített település-irányító lokátorállomásnál található a Vajda Péterről (1808-1846), a híresen természetimádó költő-írónkról elnevezett kilátóhely. Tiszta időben szép látványban lehet része annak, aki felkapaszkodik a hegyre. Elsősorban magára Porvára és a szomszédos Borzavárra látni, távolabb pedig a Vértesig, a kivillanó Balatonig, a Badacsonyig, északra Pannonhalmáig tágul a horizont. A Csárda-tető (441 m) a néphit szerint nevezetes hely. A betyárok itt szoktak találkozni egymással, (Rózsa Sándor, Zsubri, Panduri, Savanyú Jóska). Még most is fellelhetők a hajdani csárda romjaiból való kövek. A mozgalmas betyárvilágra a környék számos barlangjának elnevezése is utal. Ezek a Cuha- patak völgyében találhatók: Savanyú Jóska barlangja (Kőpince-barlang), Betyár-pamlag, Remete-barlang, Zsivány-barlang. A közelebbi nevezetes források Bödön-kút, Tekeres- kút, Zsellér-kő kút, Csörgő-kút, Néma-kút stb. Számtalan más forrás mellett Porva legjelentősebb vize a Hódos-ér, amely a falutól mintegy 10 kilométerre folyik a Cuhába. A patak völgye gyönyörű turistaútvonal számos érdekes látnivalóval. A völgy nevezetes az itt nyíló erdei ciklámenről is. A környékbeli erdők más és más természeti látnivalóval, különleges bakonyi flórával hívják a látogatókat. Aki csendben túrázik – különösen télen – őzet, vaddisznót, szarvast, rókát, sőt muflon-csapatot is megpillanthat. Az Öreg-Bakony legnépszerűbb kirándulóhelye a Cuha- völgy. Kora tavasztól októberig nagy a forgalom a porva- cseszneki vasútállomáson. A legtöbben a völgynek ezt a szakaszát kedvelik.

http://kd.bloglog.hu/page/11/

Szentlélek-templom

A templom a XV. században épült, gótikus stílusban. A XVIII. században barokk stílusban építették át.