Márkó 1106 lakosú község a 8-as főközlekedési út és a 20-as/Szombathely-Veszprém-Székesfehérvár-Budapest/ vasútvonal mellett, Herend és Veszprém között helyezkedik el. Ezen a vidéken több faluról is megemlékeznek a középkori oklevelek, és régészeti leletek bizonyítják a régi írások igazát. Szent Márk Falva is itt állhatott valahol, Veszprémtől 8 kilométerre, nyugatra, a mai Márkó elődje lehetett. Az elpusztult és elnéptelenedett falvak helyén csak a XVIII. századtól indulhatott újra az élet, amikor Padányi Bíró Márton püspök és a veszprémi káptalan német telepeseket hívott erre a vidékre, akik megalapították, és felépítették Márkót.
Jellegzetesen egyutcás település volt sokáig, s házai közül még őrzi néhány a népi építészet formakincsét és hagyományait.
A fennsíkból kiemelkedő dombon a Kálvária fehér kápolnája és stációi már messziről látszanak, annak emlékére emelték az itteniek, hogy 1834 Nagypéntekén a faluban tűzvész pusztított, s kevés az, ami a régi épületekből megmaradt.
Katolikus templomában a fából gazdagon faragott, dúsan aranyozott főoltár a barokkot idézi.
Régi népművészek nyomdokain haladva keramikus és fafaragó is működik a faluban.

http://kd.bloglog.hu/page/11/

Szent Márk-templom

alapítva: 1742, akv.: 1743-tól

A barokk stílusú templomot 1754-ben emelték. Nagyon szép az aranyozott, fából faragott, rokokó stílusú főoltár.

A templom falán 1991 augusztusa óta sárgaréz emléktábla hirdeti, hogy 250 évvel ezelőtt Padányi Bíró Márton volt a község alapítója.