Csehbánya 290 lakosú zsáktelepülés a Torna-patak völgyében, a Magos-Bakony erdejében megbújva, Városlődtől északkeletre, 5 kilométerre fekszi.  A falut az itt lakó német és cseh nemzetiségű üvegfúvók nevezeték el Böhmisch Hütten-nek, ennek fordításából ered a falu mai neve. 1761-ben Adler Ferdinánd üveghutát létesített, melyben 1796-ig poharakat, palackokat, kerek ablaküvegeket készítettek. A gyönyörű természeti környezet sok kirándulót vonz a területre. Érdemes felkeresni az egykori Hölgykő várának romjait és a Mária kápolnát, melyhez a szeptember 12-ét követő vasárnap ma is többen látogatnak el. Az erdő alatti halastóban horgászásra, a falu egyik gazdájánál pedig lovaglásra nyílik lehetőség.

http://kd.bloglog.hu/page/14/

Jézus Szíve-templom

2002. júliusában Márfi Gyula veszprémi érsek felszentelte az új – Jézus Szíve tiszteletére épített – templomot, amelyet a helybeliek a régi iskolakápolna alapjaira építtettek Fuchs Mihály templomatya vezetésével.
A falunak van egy másik szakrális helye is: az erő szélén épült Szűz Mária neve kápolna, amely már több mint 200 éve hirdeti az Istenszülő tiszteletét, és ad helyet a szentmiséknek.






Városlőd 1436 lakosú község a 8-as és 83-as főközlekedési utak találkozásánál, valamint a 20-as/Szombathely- Veszprém- Székesfehérvár- Budapest/ vasútvonal mentén fekszik. A falu határában a régészek nagy kiterjedésű avar temetőre bukkantak. Az első feljegyzés a községről az 1240-ből származó Érdy Kódex-ben található, melyet az itt élő karthausiak néma barátai írtak. A törökdúlás utáni időszakban elnéptelenedett és elvadult tájat 1740 körül a bajorországi Spessartból betelepített németek tették újra termővé, s új mesterségeket honosítottak meg. Az itt élők híven őrzik német nemzetiségi hagyományaikat, kultúrájukat és nyelvüket.
A német nemzetiségi tájház a bakonyi népi építkezés stílusát őrzi. A ház az 1800-as évek elején épült.
A Pápai utca védelem alatt álló népi műemlék jellegű házai is ezt a stílust tükrözik. A napórás ház 1848 után épült.
A település kálváriája 1859-ben épült 15 stációval és kápolnával a Kálvária-hegyen.
A római katolikus Szent Mihály templomot Padányi Bíró Márton építtette 1750 körül a karthausi kolostor romjaira a még megmaradt faragott kövekből.
A katolikus plébániát 1760-ban Nagymányai Koller Ignác építtette saját részére segédpüspöki palotának.
A Flórián kápolna az 1822-és tűzvésznek állít emléket.
Az Anna kápolna 1747-ben épült fából és fonóanyagból, majd agyaggal kenték be.
A Keramikában eredeti kézzel festett városlődi kerámiát állítanak elő.
A település a Bakonyi Kéktúra útvonalában van, így a kirándulók kedvelt célpontja. Egy halastó is található a község határában, mely kitűnő piknikező hely, valamint horgászási lehetőséget is nyújt. A Strandvölgy csodálatos természeti környezetben helyezkedik el. A nyári hónapokban strand üzemel.

http://kd.bloglog.hu/page/14/

Szent Mihály-templom

alapítva: 1730.

Anyakönyvek: 1735-től.

Nagy Lajos királyunk alapított Lövöldön karthauzi kolostort (XIV.sz), amelyhez templom is épült gótikus stílusban. A templomot Padányi Bíró Márton püspök átalakíttatta barokk formában. Főoltára a veszprémi székesegyház számára készült (Szent Mihály), de végül e templom kapta meg.

A templomot a neves templomépítő veszprémi püspök, Padányi Bíró Márton építtette 1747 és 1750 között.

A templom az egykori Leweldi karthauzi kolostor templomának alapfalaira épült a még megmaradt középkori faragott kövek felhasználásával. A barokk főoltárt Szent Mihály központi alakjával és az Árpád házi szent királyokkal (István, László Imre) 1750 táján faragta Schmidt Ferenc. Gazdagon díszített a faragott szószék is. A templom körüli régészeti kutatások során feltárták a karthauzi kolostor romjainak jelentős részleteit. Az egykori kolostor faragott kövei megtalálhatók a templommal egyidős plébánia épület falaiban is.