Zalavár 853 lakosú község a Kis-Balaton mellett fekszik, szembetűnő érdekessége a volt apátsági templom, mely már messziről észrevehető. A vársziget Zalavár határában, a Kis-Balaton mellett található. A IX. században a szláv Pribina Nyitráról elmenekülve a frankoktól kapott hűbérbirtokot, majd határgrófi rangot a Zala mentén. A folyó árterületén telepedett le és építette ki székhelyét, melynek jelentőségét az adta, hogy évszázadokon keresztül itt volt az egyedüli átkelőhely. Pribina a várszigeten erődített települést hozott létre és templomokat emeltetett. Megkezdődött a környéken élő szlávok keresztény hitre térítése. 867-ben ide érkezett Cirill és Metód is. Munkájuk volt elég, hiszen ebben az időben ez a terület az ország egyik legsűrűbben lakott része volt. Első királyunk, Szent István 1019-ben ugyanitt bencés apátságot alapított, s ez volt a királyi megye központja. A török veszély elől a bencések elmenekültek. A kolostort és a templomot várrá alakították át. Ma megtekinthető az 1938-ban létesített Szent István emlékmű, az 1985-ben felállított Cirill és Metód emlékmű (Janzer Frigyes alkotása), és az 1996-ban Pelényi Gyula tervei alapján a Szent István kori kápolna alapfalaira felépített emlékkápolna.
Zalavár külterületén van Récéskút is, mely hajdani szigeten XI. századi, háromhajós, félköríves bazilika alapfalai láthatók.
http://nyd.bloglog.hu/page/7/
