Káptalantóti 426 lakosú község a Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 kilométerre. A községet a páratlanul szép Tapolcai-medence szélén, a Szentgyörgy- hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek koszorúzzák. A községen keresztülhalad az országos kéktúra útvonala, amely összeköti a bazaltkúpokat Nagyvázsony várával, majd észak felé a Bakonyban folytatódik. 1997 őszén több kisebb táj- és természetvédelmi területtel együtt, a Bakony-Balaton Nemzeti Park része.  A tóti utónév a szlovák, szlovén, horvát értelemben is használt tót népnévből származik. A káptalan előnév arra utal, hogy a faluban birtoka volt a győri káptalannak. IV. Béla több várat építtetett a környéken, a szomszéd Csobánc várát a Gyulaffyak építették fel (1255-72). A terület egykor várföld volt, rajta udvarnokok és királyi szakácsok laktak. A lakosság főleg szőlőtermelésből és rétművelésből él, a szántóföldi művelés a gyengén termő, köves talaj miatt háttérbe szorult, bár a rozs, az árpa, a búza, és a kukorica itt is jellemző. A források több helyen kiemelik a szőlőhegy jelentőségét. Nehéz időben odamenekülnek, tavasztól őszig ott élnek lakosai. 1548-ban megtámadta és felégette a török. A XVIII. században magyar falu, katolikus lakossággal. A szőlőtermelés a legfontosabb tevékenység. Több erdőt irtanak ki, hogy bővítsék a szőlőterületeket. A szőlőművelés a háború után is jellemző.
A római katolikus templom 1714-ben épült.
A római katolikus templomromot a Sabar nevű szőlőhegyen lehet látni, mely az ősi falu XIII. században épült román és gótikus templomának romjai.

http://kd.bloglog.hu/page/12/

Szent Márton püspök-templom

alapítva: a XIV. században

A barokk templom 1765 és 1773 között épült. A díszkeretbe foglalt, közel 3 méter magas oltárképen, mely 1828-ban készült, a templom védőszentje, Szent Márton püspök látható.

Bács-hegyi Mária nevenapja-kápolna