Mencshely 244 lakosú helység, a Balatontól 10 kilométerre, északra, Nagyvázsonytól 4 kilométerre, délre, a Vázsonyi- medence és a Balaton-felvidék peremén található halmaztelepülés. A község egy 346 méter tengerszinti magasságot elérő domb tetején fekszik. Növényvilága változatos, a Halom-egy bazaltszikláin szárazságtűrő növények is élnek. A hegytetőn egy bazaltkráter található, legmélyebb része 30-40 méter. a természetes növénytakaró az idők folyamán a kultúrhatások következtében erősen megváltozott. Az erdők területe zsugorodott. A környéken a cser-, a tölgy-, a bükk- és a gyertyánerdők az általánosak. Szőlőhegyén – Halom-hegyen, Baádon, Csemján – jó minőségű olaszrizling terem. Mencshely egyes részei már hosszú évezredek óta lakott helyek voltak. Az I-IV. században a Berkikút környékén, virágzó római telep volt. Első írásos emléke 1284-ből való, első papját, Sándort 1333-ban említik először. 1526 után Mencshely sem kerülhette el sorsát, a török Veszprémet és Vázsonykő várát is elfoglalja. A falu lakossága a Berei erdőbe menekült el és vermeket ásott lakófedezékül. A vermek nyomai ma is láthatók az erdőben.
A római katolikus templomát a XIX. század elején emelték.
A református templom 1873-ban, barokk stílusban épült.
Az evangélikus templom az egykori XIV. századi templom XVIII. századi átépítésével nyerte el mai formáját.
Az Ódor-kúria a XVIII-XIX. század fordulóján épült családi kúria. A Népi építésű lakóházat 1851-ben emelték.
http://kd.bloglog.hu/page/11/
Szentháromság-templom
A templom a XIX. század elején épült Balassa Albert veszprémi kanonok segítségével, aki jelentős összeget adományozott e célra. A szentély a régi ókútra épült.
Újkőkori eszközök és edények, valamint a Berki-kútnál talált római leletek tanúskodnak a település régmúltjáról. A XIII. században említik először, mint a Váson nemzetség birtokát. Egyházáról ill. papjáról 1333-ból származik az első hiradás.
A 290 lelket számláló kis településnek három temploma is van: katolikus, evangélikus és református. Már a II. József által elrendelt népszámláláskor a faluban (melynek akkor 609 lakosa volt), mindhárom felekezethez tartoztak emberek. - A hagyomány szerint a Szőlőhegyen az Isó-pincében rejtették el Kossuth gyermekeit a szabadságharc után.
