Balatoncsicsó 176 lakosú községe, a Balaton-felvidéken, a Zánka- Nagyvázsony útvonal mellett, a Nivegy völgyében települt falu. A helység neve először 1272-ben szerepel oklevélen, amikor IV. Béla király felesége, Zlaudus veszprémi püspöknek adományozta. Ettől kezdve a püspökség sümegi uradalmához tartozó birtok. Balatoncsicsó völgyben fekszik, határának csak egy része sík terület. Talaja szőlőművelésre nagyon alkalmas, híresen jó bort adó szőlő terem. Különösen a juhfark, de más borfajtái is elsőrendűek. Balatoncsicsó népe az évszázadok során viharos történelmet élt át. A török 1531-ben 10 portát pusztított el. 1573-ban teljesen elnéptelenedett a falu, később azonban ismét benépesült. Lakott település a kuruc felkelés időszakában is. Jobbágy kevés van, a lakosság többsége egyházi nemes, illetve predialista. A falu élete azonos volt a veszprémi püspökség falvainak sorsával. A szőlőtermelés és az állattenyésztés mindaddig eltartotta a falu népességét, amíg az iparosodás meg nem indult, a közlekedés nem korszerűsödött, és főleg amíg a külteljes gazdálkodást fel nem váltotta az intenzív gazdálkodás.
A római katolikus templomát 1770-ben építette Bajzáth püspök késő-barokk stílusban. A plébánia 1799-ban, szintén késő-barokk épület.
A településen műemlék jellegű parasztházak találhatóak a Fő utcában és a Liliom utcában.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Szent Ágoston-templom
alapítva: 1754.
A templom 1777 és 1791 között épült.
felújításáról itt olvashat: www.balatoncsicso.hu/templomunk
Óbudavár 60 lakosú Nivegy-völgyi község Nagyvázsonytól 6 kilométerre, délnyugatra fekszik.
A római katolikus templom késő-barokk stílusba, 1836-ban épült.
Jelentős emlékei az 1811-ben épült Fő utcai védett lakóház és a völgyben az egykori mosóház.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Szent Márton püspök-templom
A templom 1839-ben épült.
Szentantalfa 391 lakosú község Zánkától 6 kilométerre, északra fekszik. Írásos emléket 1276-tól találni a faluról. Három vallásfelekezet él a faluban. Az oklevél először 1336-ban említi. A török időkben elnéptelenedett, de a XVIII. századra már a Nivegy-völgy legnépesebb központú falva.
A református templom 1785-ben, késő barokk stílusban épült.
A római katolikus templom 1843-ban, késő barokk stílusban készült.
Az evangélikus templom 1785-ben, késő barokk stílusban épült.
A nazarénus kisegyház tagjai az 1980-as években építették imaházukat.
A faluban a Fő utcában és a Templom utcában népi építésű házak láthatóak.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Páduai Szent Antal templom
A templom a XVIII. században épült, barokk stílusban.
Szentjakabfa 136 lakosú község Zánkától 6 kilométerre, északra fekszik. A helység a Fenyves- és a Mogyorós-hegy lábánál fekszik a Nivegy-völgyben. Első írásos nyoma egy 1306-ból származó oklevél. Az ekkor nemesi községet Nivegyszentjakabnak hívják. 1318-ban, a völgy más tagjaival csere révén a veszprémi Püspökség birtokába kerül. 1548-ban a falut felperzselte a török, 1553-ban lakatlan és ezidőtől fogva alávetett a töröknek. Hódoltsága egészen a XVII. századig tart. 1720-ban csupán 5 család lakja. Erre az időszakra jellemző, hogy a régi protestáns hitű jobbágyok elköltöznek és a helyükbe sváb telepesek érkeznek. A XIX. század közepén más községektől bérelnek szőlőterületet, majd ezt követően növekednek a község szőlővel betelepített területei.
A római katolikus templom 1763-ban, barokk stílusban épült.
A római katolikus templomrom a Lencse-hegyen látható, mely a mai település határában állt középkori Herend falu XVI. században elpusztult templomának romja.
A Dobogó-hegyen régi, 1889-es borpincék is találhatóak.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Szent Vendel-templom
A templom 1763-ban épült, barokk stílusban.
Tagyon 96 lakosú Nivegy-völgy déli részén lévő Árpád-kori község, Zánkától északra, 4 kilométerre fekszik. Kellemes völgyben, patak partján a XIII. századtól lakott település.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Bűnbánó Magdolna-templom
A templom 1764-ben épült.
