Révfülöp 1058 lakosú nagyközség a 274 m magas Fülöp-hegy déli lábánál épült, a Káli-medence déli bejárata. A helység megközelíthető a 29-es/Tapolca-Székesfehérvár-Budapest/ vasútvonalon is. A település neve átkelőhely, a Balaton két partja között, és kapcsolatteremtő hely az itt élő és ide érkező emberek között. A virágzó középkori települést a törökök 1548 körül elpusztították, s Révfülöp ezt követően lakatlan terület, majd gyéren lakott puszta, Kővágóörs szőlőhegye lett. A sétahajózás 1752-ben indult újra, 1779-ben révházat építettek a parton. A villa- és üdülőtulajdonosok 1899-ben megalakították a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesületet, amely nagyszabású strand és partszegély-építésekkel, parkosításokkal megteremtette Révfülöp mai arculatának alapjait. A település szerkezete az 1960-as években történt újabb jelentős fejlesztések ellenére sem változott, megőrizte hegyközség jellegét.
A község múltját több építészeti emlék is őrzi. Valamikor a XII. században emelhették a hajdan volt község, Ecsér templomát. A háromhajos, félköríves szentélyű, fallal körített templomrom nyugati oromzatán egy Szent Kristófot ábrázoló falfestmény töredékes maradványa most is látható.
A vasútállomással szemben pedig találjuk a középkori Fülöp falu XIII. századból származó, vörös homokkőből emelt egyhajós román kori templomának romjait. Egyenes záródású szentélyét hajdan dongaboltozat fedte. Oromzatos homlokzatát félköríves záródású, szépen faragott kapuzat díszíti.
Révfülöp központja a kikötő körüli mindig nyüzsgő térség, a XX. század elején emelt eklektikus épületekkel, a bazársorral, pecsenyesütőkkel, borozókkal.
De itt áll a Közösségi Ház is, melyben a Honismereti Gyűjtemény látványos hely- és fürdőtörténeti kiállításában gyönyörködhet a látogató. Az épületben kapott helyet a rangos tárlatoknak helyet adó Tóparti Galéria is.
A környék kirándulóhelyekben is gazdag. A piros jelzés a hajóállomástól indul, s a szőlők között visz fel a Fülöp-hegyre. Megéri felkapaszkodni, mert gyönyörű a kilátás a tapolcai-medence tanúhegyeire, a tóra, és a somogyi oldal dombjaira. A Balatoni Nemzeti Park területe természeti ritkaságok egész sorát kínálja, kőtengereket, krátertavakat, forrásokat, gazdag növény- és madárvilágot.
A múltat idéző emlékek sora, de a jelen is azt mutatja, hogy az itt élők a természet megszelídítése közben maguk is beolvadtak a tájcsendjébe, szépségébe. A szőlőtől, gyümölcsösöktől zöldellő hegyoldalt árnyas parkok kötik össze a vízparttal. A gyümölcsfák lombjai között faverandás polgári villák őrzik a múltat, és jelzik, hogy Révfülöp már egy évszázada is híres fürdőhely volt. Talán a sok zöldnek, talán az emberek viselkedésének köszönhető, hogy még a legzsúfoltabb nyári szezonban is érezni azt a meghittséget, ami Révfülöpöt a Balaton egyik gyöngyszemévé tette.

http://kd.bloglog.hu/page/12/