Kékkút a Káli-medence tőzeges láprétjének délnyugati magaslatára települt 67 lakosú község. Neve kőkutat, kővel kirakott forrást jelent. Már a római korban lakott település volt, erről tanúskodnak a korabeli síremlékek, falfestmény-töredékek, más ásatási leletek. Okleveles említése először 1338-ban fordult elő, Kukut néven. A török hódoltság alatt is lakott hely maradt, bár többször felégették. A törökök kiűzése után közel egy évszázadik említést sem tettek róla az okiratok. Kékkút Veszprém megye legkisebb települései közé tartozik.
A római katolikus templom késő-barokk stílusban, 1760-ban épült.
Az Egyed-ház a Fő utcában népi műemlék, és ugyancsak a mosóház is.
Kékkút ásványvizével vált nevezetessé. A vulkáni tevékenység utolsó szakaszában fakadt forrást már a rómaiak is ismerték, hasznosították. Theodora néven vált ismertté, mivel a legenda szerint a bizánci császárnő legkedveltebb itala volt. Több évszázadon át, egészen az 1930-as évek elejéig mégis szabadon, felhasználatlanul folydogált a kútból az értékes ásványvíz.  Mezőgazdasága elsősorban szőlőművelésre és állattenyésztésre korlátozódik.

http://kd.bloglog.hu/page/12/

Szent Dömötör -templom

A templom 1716-ban épült, barokk stílusban.




Kövágóörs 893 lakosú káli-medencei község, Tapolcától 16 kilométerre, délkeletre fekszik. A középkorban még Nagyörs néven szereplő falut a XIII. században említi először oklevél. A közeli Kisörs faluból csak templomának romja maradt. Nagyörs azonban a törökök pusztításait is túlélve, ma Kövágóörs néven a Balatonmellék egyik legszebb települése.
A római katolikus templom a XVII. században épült.
Az evangélikus templom a XVIII. században épült, homlokzati toronnyal, valószínűleg középkori alapokon. Egyhajós belső terének két oldalán szépen faragott karzat van. Oltára 1776-ból származik.
Az ecséri templomrom a Révfülöp felé vezető út mentén található, Kővágóörstől körülbelül másfél kilométerre. Egykor falu állt itt is, amely a török időkben teljesen elpusztult, ma csak XII. századi templomának romjai őrzik emlékét. A templom háromhajós volt, félköríves szentéllyel, homlokzati toronnyal, amit XX. században döntöttek le, hogy követ termeljenek ki belőle.
A településhez tartozó Pálkövén található a Bajcsy Zsilinszky Endre Emlékmúzeum, mely a politikus életútját mutatja be.
A népi építészet emlékei még sok helyen megtalálhatók a faluban: árkádíves tornácú, szép lakóházak.
A Kőtenger egykor az egész Káli-medencét beterítette. A vulkanikus utóműködés során feltörő hévizes források vizének és a földet borító homoknak a kölcsönhatásából keletkező kisebb-nagyobb kövek nagy részét sajnos az évezredek folyamán kibányászták, de még néhol látható a földet beborító kövek sokasága. Az egyik ilyen védett terület Kővágóörs keleti szélén található.

http://kd.bloglog.hu/page/12/

Nagyboldogasszony-templom