Ábrahámhegy 505 lakosú település gerince a Burnót-pataknak a Balaton mentén húzódó hegysort átszelő völgye. A helységet érinti a 29-es/Tapolca- Székesfehérvár- Budapest/ vasútvonal. Ennek keskeny, északi bejáratánál egykori vízimalom épülete áll, a patak torkolatában pedig az egész Balaton-felvidék legfinomabb homokjára települt strandfürdő található. Ezt a finom homokot a kis patak abból a Káli –medencéből hordja idáig, amelynek nyugati végében Salföld és Kisörs között különleges kvarchomok-bánya üzemel. Ábrahámhegy főutcája a patakkal együtt kanyarog, és a mellékutcák kusza hálózata legyezően terül szét a Balaton felé. A sok kis utca és névtelen dűlő szőlőhegyekre fut fel, ahonnan a régi pincék és présházak közül szaporodó új lakóházak néznek le a tóra. Maga a falu a régi oklevelekben a középkortól a XIX. század végéig – „Ábrahám”, „Szentábrahám”, „Pusztaábrahám” és hasonló neveken fordul elő. A település nevét először 1238-ban kelt oklevél bizonyítja, melyben II. András király a veszprémi káptalannak adományozta Ábraház, Ábraám néven. Az Ábrahám-hegy, amely a faluval együtt valószínűleg egykori birtokosának személynevét viseli, a települést nyugatról határolja, és környezetének egyik legősibb geológiai képződménye. A török világ elmúltát követő, újbóli benépesedésnél kétfelé sorolták a helység egybetartozó népességét, aszerint, hogy telekfundusa a patak melyik partjára esett. Így jött létre a jobbparti, nyugati oldalon egy Salföld-Ábrahám elnevezésű település, míg a másik oldalon lévők Rendes-Ábrahám illetőséghez tartozóknak érezhették magukat.
A község központjában található a Szent Lászlóról elnevezett, 1986-ban átadott római katolikus templom, oltárképét Udvardi Erzsébet festőművész készítette. A téli kápolna Szent László pannóit Somogyi Győző, a templom melletti kálváriát Csíkszentmihályi Róbert készítette.
Az Iskolakápolna a Burnót pataktól nyugatra az Iskola utcában található, 1929-ben épült, és 1986-ig templomként funkciónált.
A Szent Iván-kápolna 1757-ben épült a Kápolnadombon.
A település keleti részén, szőlővel övezve található az 1614-ben épített Fülöp-Jakab templom, melyet déli részén román stílusú ablakok díszítenek.
A Csörgey Titusz Emlékmúzeum fehér falú, nádfedeles épület. A kis madárvédelmi múzeum két jeles madárkutató, Csörgey Titusz és Vönöczky Schenk Jakab emlékét őrzi.
A Bernáth Aurél Galériában nyaranta kiállítások láthatóak.
A vízimalma a Burnót-patak szurdokszerű völgyében, az Ábrahámhegyet Salfölddel összekötő út mellett található. A XVIII. századi, barokk stílusú malom előtt kis, felduzzasztott tavacska van.
Feljebb római kori duzzasztómű maradványa található.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Szent Fülöp és Szent Jakab-kápolna
Keresztelő Szent János-kápolna
A kápolna 1757-ben épült.
Salföld 71-es főközlekedési úttól, az ábrahámhegyi leágazástól 3 kilométerre, a Káli- és a Tapolcai-medence találkozásánál fekvő a 65 lakosú község. A ritka természeti képződményekben gazdag, festői tájat, a Balaton „hátsó udvarát” már a honfoglaló magyarok is megkedvelték. A középkori nemesi faluról többféle változatban emlékeznek meg az oklevelek. Nevezték Kőkútnak, Salköveskútnak, Salkőkútnak. Egy 1307-ben kelt okirat már említést tesz a Mária Magdolna tiszteletére épített pálosrendi kolostorról. Mivel a civilizáció hullámai nem érintették a hegyek takarásában megbúvó falut, térszerkezetét, formáját szinte a mai napig megőrizte. A lakosság évszázadokon át a mezőgazdaságból élt. Földjeink főként rozsot, szőlőt és gyümölcsöt termesztettek. Fényes Elek 1836-ban azt írta Salföldről. „Földje kevés, de bora jó.” Ez a megállapítás ma is igaznak bizonyul. Korabeli krónikák említést tesznek malmairól, kocsmáiról, halastaváról, pásztorokról. A falu széléig húzódó kőtenger idegenforgalmi látványosság, sokan látogatják a pálos templom maradványait, a Pajta Galériát, az 1769-ben épült késő barokk templomot. Noha lélekszáma fogyóban van, mégis bizonyosra vehető, hogy Salföldet sikerült kimenteni a pusztulásra ítélt kisfalvak sorából. Jövője szorosan kapcsolódik az idegenforgalomhoz, a falusi turizmushoz.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Szent Máté-templom
A barokk templom 1769-ben épült, majd a XIX. században bővítették. Az oltár XVIII. századi fafaragás, az oltárkép Szent Mátét ábrázolja.
