Nemesvámos 2553 lakosú déli-bakonyi község, Veszprémtől 5 kilométerre, délnyugatra fekszik. A község területe már a bronzkorban is lakott volt. A rómaiaknak jelentős települése, Caesariana állt a közelben. A középkorban 1109-ben szerepel a neve először oklevélben, ekkor valószínűleg királyi vámszedőhely volt. A XIV. századtól kezdve a kisnemesi birtokosok lakták. A XVI. század második felében elnéptelenedett, s 1617-től kezdett újra betelepülni a lakosság. A falu településszerkezete a kisnemesi lakóhely jellegzetességeit ma is őrzi. A főutcára merőleges, néhol 100 méternél is hosszabb telkeken egy-egy család, illetve nemzetség egymás mögé építette az újabb generációk lakóházait. Így jött létre a keskeny közökre felfűződő, hosszú házsorok.
Ma is látható még elég sok, XVIII-XIX. századi, boltíves tornácú, kisnemesi ház.
A falun kívül, a Tótvázsony felé vezető út mellett áll a Vámosi Betyárcsárda. A XVIII. században épült csárda egyemeletes, oromfalas, nádfedeles ház, boltíves tornáccal. Az ivószobában az egyik utolsó bakonyi betyár, Savanyó Jóska képe látható.
http://kd.bloglog.hu/page/11/
Magyar Szentek-kápolna
A kápolnát 2011-ben szentelték fel.
Veszprémfajsz 256 lakosú község Veszprémtől 9 kilométerre, délre fekszik a Kálvária-hegy lábánál. A nevét Árpád vezér unokájáról, Fajszról kapta. A török időkben elpusztult, s később főleg német telepesekkel alakult újjá.
A római katolikus templom a XIX. században, neogótikus stílusban épült.
A római katolikus templomrom a falu ősi, Árpád-kori templomának romjai.
A Kálvária a kálvária-hegyen található, ahonnan gyönyörű panoráma tárul elénk.
http://kd.bloglog.hu/page/11/
