Hidegkút 396 lakosú községét a Veszprém-Nagyvázsony útról lehet megközelíteni. A Balaton-felvidék két mészkőkúpja, a Recsek- hegy (431 m) és a Nagy- Gella (416 m) közötti völgyben fekszik. A Szőllősi- Séd ered határában. Elnevezését is ez a karsztforrás adta. A Recsek- hegy kilátójáról ellátni egészen a Balatonig. Nagyhidegkút és Kishidegkút községek egyesítésével keletkezett 1927-ben. Magyar eredetű falunév. A település kialakulásához a hideg, friss vizű karsztforrás járult hozzá. Nagyhidegkútról először az oklevelek 1304-ben tesznek említést. 1488-ban a fajszi Ányos család, később a devecseri Csoron család birtoka volt. Devecser várának adózott. A török többször feldúlta, 1670-1720 között a hely lakatlan. Következő birtokosaik, az Esterházyak telepítették be újra római katolikus németekkel, akiknek 3 évi adómentességet adtak. Az új telepesek is földműveléssel, szőlőmunkával és fuvarozással foglalkoztak. Az 1848-as szabadságharc idején a falu fellázadt az úrbéri terhek ellen. Ma a lakosság nagy része gazdálkodó a gyümölcsösben, a házi kertben, szőlőben dolgozik és állattenyésztéssel foglalkozik. A hajdani két falu-részt gyönyörű völgy köti össze, alján hármas forrás fakad, vize kis tóvá szélesedik.
1780-ban készült katolikus temploma műemlék.

http://kd.bloglog.hu/page/11/

Szűz Mária bemutatása-templom

alapítva: 1764., akv.: 1764-től