Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Felsőörs

2017. február 13. 07:50 - Andre Lowoa

Felsőörs 1152 lakosú község a Balaton – felvidék északi térségében. A fennsíknak a Balaton medencéjére hajló, völgyekkel szaggatott peremvidékén alakult ki őskori és ókori előzményekkel a település, Balatonalmáditól 4 kilométerre, északnyugatra fekszik. A Malomvölgyet övező magaslaton számos helyen telepedett meg az őskor embere, de különösen lakott volt az ókorban, a római uralom időszakában. Kialakulását kétségtelenül elősegítette, hogy a Veszprémi-fennsíkról itt ereszkedik le egy őskori eredetű útvonal a Balaton partvidékére, s itt éri el azt az ugyancsak ősi eredetű útvonalat, amely a Balaton északi partvonalával fut párhuzamosan.  A honfoglalás után az Örs nemzetség szálláshelye lett; oklevél 1082-ben említi először. A közeli Malom-völgy szikláin állt a XII. század elejétől az Örs nemzetség palotája, helyét egyik tulajdonosáról ma is Mikének nevezik. A XV. századtól az Örsi család leszármazottai Batthyányaknak nevezték magukat a Fejér megyei Szabadbattyánról. A felsőörsi prépostság kegyura egészen 1950-ig a Batthyány család körmendi hercegi ága volt. Felsőörsön született Pápai Sámuel nyelvész, az első magyar nyelvű irodalomtörténet megalkotója.
A legértékesebb műemlék a ma is funkcionáló középkori, XII-XIII. századi, egyedülálló szépségű római katolikus templom. A legrégibb része a hatalmas torony, amely a XII. század végén, a XIII. század elején már állt, a templom többi része valószínűleg a tatárjárás után épült hozzá. 1552-ben a templom leégett, s még majdnem 200 évig tovább pusztult, mígnem 1731-ben Padányi Bíró Márton, a későbbi veszprémi püspök lett a prépost, s ő kijavítatta az épületet. A főhomlokzatot a vörös homokkőből emelt torony uralja. Ennek alján nyílik a félköríves, bélletes kapu, amelyet oroszlánokon nyugvó, gazdagon faragott fejezetű oszlopok és háromszögű oromzat keresztez. A kapu felett ívsoros párkány, efelett három román ikerablak látható, ennek oszlopain bajelhárító, úgynevezett Heraklész-csomó van. A négyzetes toronytestet ívsoros párkány árja le, felette nyolcszögletű gótikus építmény emelkedik. A templom belső tere háromhajós, a mellékhajók felett karzat húzódik. A főoltár, a szószék, a díszes préposti stallum a XVIII. századból származó, szép barokk munkák.
A préposti kúria a templommal szemben áll. Padányi Bíró Márton építtette a XVIII. században, a középkori préposti ház helyén, valószínűleg a régi épület felhasználásával. Legszebb része a kőkeretes kapu, a Batthyány család címerével, és az építkezést befejezését jelző 1748-as évszámmal.

http://kd.bloglog.hu/page/13/



Bűnbánó Magdolna-templom

 

alapítva: a XII. században, újjászervezve 1729.

A Balaton-felvidék legszebb román stílusú falusi temploma a község közepén áll. A XIII. század elején épült lila-vörös kőből, és ez az Árpád-kori, román stílus ma is felismerhető az épületen.

A bejáratot kétoldalt pillérek, figurális faragású, korabeli oszlopok díszítik. Az oromzat felett fűrészfogas párkány fut, felette három félköríves, egymástól kettős Herkules-csomóval elválasztott ablak. A Herkules-csomók - melyek hazánkban ezen kívül Pannonhalmán fordulnak elő - bizonyítják a templom ősiségét; e csomók a démonok elleni védekezést szolgálták.

A kórusfeljárat alatti fülkés sír felett találjuk a legértékesebb faragott követ, egy sírzárókövet, melynek rajza kereszt és liliom. Valószínűleg a kegyúr sírköve volt.
A templom háromhajós; lenyűgöző a főhajó harmonikus szépsége, a vörös kőből készült diadalív a fehér pillérekkel és falakkal. A berendezés a XVIII. századból való: a szép paraszt barokk szószék és a szentélyben található díszes préposti stallum (ülőhely) két csavart oszloppal és Szent Mártont ábrázoló képpel, valamint a paraszt barokk főoltár. A diadalív tetején helyezték el a Batthyány-címert, mivel ez a család volt a község kegyura.

A katolikus prépostsági templomot 1736-ban Padányi Bíró Márton, a későbbi híres veszprémi püspök restauráltatta, és utána azt írta a kegyúrhoz intézett levelében: "Dunán innen nagy darab földön nincsen oly módos, oly ékes, rendes templom, mint ez".

A kóruson megtekinthető az 1745-ben felállított barokk orgona. Július közepétől csütörtökönként orgonakoncertet rendeznek a templomban.





komment
süti beállítások módosítása