Balatonfüred 12960 lakosú városa a 71-es főközlekedési út mentén a Tihanyi –félsziget közvetlen közelében terül el. A helység vasúton is megközelíthető a 29-es/Tapolca – Székesfehérvár – Budapest/ vonalon. A város mai helyén 700 évvel ezelőtt hét falu állt. Nevüket ma már csak egy-egy városrész, utca, patak neve őrzi. A település a Balaton északi partján, lankás dombok által körülölelt kisváros. Az idegen utazó bárhogyan is közelíti meg Balatonfüredet - vasúton, közúton, vízen -, a városba érve azonnal megérzi a múlt és a jelen harmonikus ötvözetét. Először a földrajzi táj ébreszti fel vonzódását: északról a szelíd hegyek, délről a tó öleli át a várost, mely évszázadok óta sugározza a fenséges pannon derűt. Ősi, már a római korban is lakott település, ahol lépten-nyomon a múlt emlékeibe botlik a látogató. Ősi lakónegyedek, régi épületek, templomok, hangulatos szőlőskertek, parkok, vén fák üzennek a ma emberének. Nevét először 1211-ben a tihanyi apátság birtokösszeírásában említik. A mai Füred területén a középkorban több település létezett. Elsősorban a máig is folyamatosan tovább élő - de fontosabb szerepet csak a reformkor óta játszó - Füred. Tőle nyugatra Papsoka - a XIV. századtól Siskének nevezik - helyezkedett el, mely rövidesen összeolvadt Füreddel. Füredtől északra a Kéki-völgy napjainkig megőrizte az egykori Kék falu nevét. Ez a település nem érte meg a török hódoltság korát. A ma Füred északkeleti részét képező Arács 1954-ig önálló község volt. Az Arácstól délkeletre fekvő Magyaré települést a középkor végére felszívta Arács.
A város hihetetlenül gazdag történeti emlékhelyekben. Ezek legnagyobb részét átalakították, felújították. Előfordul, hogy napjainkban más szerepet töltenek be, mint egykor, de Füred kultúrájához tartoznak. Számos olyan nevezetes villa és kúria található a városban, melynek tulajdonosa jelenlétével hozzájárult Balatonfüred arculatának alakításához és messze földre elvitte hírét. A XVIII. század építészeti remekei, a Nagyvendéglő, ma Árkád Hotel, az Állami Kórház, a Kossuth Lajos-forrás kútháza, Pálóczy Horváth Ádám nagyobbik háza, Széchenyi Ferenc kastélya , ma is meghatározzák város hangulatát. A szénsavas források hírének elterjedése látványos fejlődést hozott. A víz összetételének elemzésére 1772-ben került sor, nem sokkal ezután a települést hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították és kinevezték az első fürdőorvost. A település az 1800-as években, a reformkorban indult fejlődésnek. Kedvelt találkozóhelye lett a haladó szellemű politikusoknak, művészeknek, történelmi, kulturális szerepe ekkor volt a legkiemelkedőbb. E a korból számos műemlékkel, jelentős épülettel, hagyománnyal rendelkezik a város: 1825-ben itt, a Horváth-házban rendezték meg az első Anna-bált.  Kikötőjéből 1846. szeptemberében kifutott az első balatoni gőzhajó. Kisfaludy Sándor adományokból, apátsági és népi segítséggel 1831-ben Balatonfüreden nyitotta meg a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínházát, amikor a hivatalos nyelv a német volt. A történelmi, alsó városrész reformkori hangulatát gazdagítja az 1816-ban, klasszicista stílusban épült Blaha Lujza villa melyben a XIX-XX. századforduló híres magyar primadonnája, a nemzet csalogánya töltötte nyarait 23 éven át. Az épület ma szállodaként és étteremként működik. Volt itt nyaralója a jó nevű fürdőorvosnak, Huray Istvánnak, a híres Huray-házak birtokosának, ám az e korban épült nyaralók közül a legszebbnek a Dőry-nyaralót mondták Füreden, érdemes megtekinteni. Kupolás, ión oszlopcsarnokos kerek épület bukkan elénk a Jókai utca és a Blaha Lujza utca sarkán. A kerek templom 1841-1846 között épült klasszicista stílusban, Fruman Antal tervei alapján, alapul véve a római Panteon képét.. Főhomlokzatán nyitott előcsarnok van, amelynek háromszögű oromzatát négy ión oszlop tartja. Belső terét rozettákból díszített kupola fedi. A jobb oldali mellékoltár képe Krisztus a kereszten Vaszary János alkotása 1891-ből.  A Jókai villa 1870-ben készült el kora-eklektikus stílusban. Az épületben állandó kiállítás mutatja be a nemzet legnagyobb mesemondójának életét és a villa berendezési tárgyait.  A felső városrész ékeként emelkednek a magasba, mintegy vigyázva a város nyugalmát, a Református templom a Katolikus templom és az újonnan épült Evangélikus templom. Füred egyik legismertebb épülete a Gombás-kúria, mely a XVIII. században épült U alakú építmény két utcai oldalszárnyát, amelyek homlokzatai íves oromzatúak, az udvart lezáró kerítésfal köti össze; ebben nyílik a boltíves bejárat. A köznemesi rend szépet kedvelő, jó ízlésű tagjai építettek ilyen pincehajlékokat szerte a Balaton környékén, ahol az év egy részét töltötték. Balatonfüreden, amely különösen a Zala megyei nemesség egyik kedvelt találkozóhelye volt, ugyancsak bőven sorakoztak egymás közelében hasonló, késő barokk vagy copf stílusban épített pincehajlékok, rendkívül színes képet adva a füredi hegyvidéknek. A nyaralók száma egyre nőtt. Bővültek, korszerűsödtek a szállodák, a kórház. Elkészült az enyhet adó, szemet gyönyörködtető parti sétány. A vendégek szórakoztatására felépült a szalon, megrendezték az első vitorlásversenyt. Elkezdődött a felső városrész építése is, pincékkel, présházakkal települt be a hegyoldal. A tájba illő építményekkel kialakult a mai Balatonfüred, amely megőrzött mindent a múltból, ami szép.
1971 óta hazánk első gyógyüdülő városa, a “Szőlő és a Bor Nemzetközi városa”; a megalakult Balatonfüred-Csopaki borvidéknek az egyik központjává vált. A Lóczy-barlang a Balaton-felvidék legnagyobb barlangja, körülbelül 120 méter hosszú. A hévizes eredetű barlangot 1894-ben fedezték fel; kisebb-nagyobb folyosókból és néhol 4-5 métert is elérő magasságú termekből áll.

http://kd.bloglog.hu/page/13/