A 7130 lakosú Enying, hosszan elnyúló mezőgazdasági jellegű település, a Mezőföldön a Balaton délkeleti kanyarulatához egészen közel, az úgynevezett Enyingi –háton fekszik, a 64-es főközlekedési főútvonal mentén. Délnyugatról a Sió-csatorna és süllyedék területe határolja. A várost vasúton a 49-es /Dombóvár – Lepsény/ vonalon érhetjük el. Enyingről a legkorábbi adatok 1138-ból valók. 1384-ben a veszprémi püspök lett Enying birtokosa. A XV. században királyi adományként Török Ambrus és családja birtokolta. Halála után fia, az Enyingi előnevet viselő Imre követte a birtoklásban, majd pedig annak fia, a nádorfehérvári bán, Török Bálint, akit 1521-ben megfosztottak enyingi birtokaitól. A Batthyány család II. Lajostól kapta Enyinget adományba, melyet egy 1527-es per kapcsán nem tudott hiteles adománylevéllel bizonyítani, ezért Ferdinánd király 1541-ben megerősítette elődjének adományát. Így Enyinget a Batthyány család birtokolta a teljes jobbágyfelszabadításig a történelem okozta megszakításokkal. A XVIII. század második felében az uradalmi központ szerepét betöltő település látványos fejlődésnek indult. Herceg Batthyány Lajos segítségével épült fel 1789-1792 között a református templom a Török család hajdani vára helyén. A Batthyány család építtette 1810 körül a ma Rendelőintézetként funkcionáló klasszicista stílusú kastélyt, amely a köztudatban utolsó birtokosa után Csekonics- kastélyként szerepel. 1838-1840 között megépült a herceg Batthyány Fülöp által, klasszicista stílusban épített Nepomuki Szent János római katolikus templom, mely a Mezőföld egyik legszebb legmonumentálisabb műemlék temploma. A település módosított formában átvette a Török családnak a török elleni harcban szerzett érdemeiért II. Ulászló által, 1507-ben adományozott címert. Enying 1992–ben városi rangot kapott.
A klasszicista stílusú Nepomuki Szent János római katolikus templomot Batthyány Fülöp herceg építette 1838-1840 között.
A Református templom – előterében a Török Bálint kopjafával a hajdani földvár helyén épült 1789-92 között.
Enying nevezetessége még az Evangélikus templom, a Csekonics-kastély, az I. és II. Világháborús Emlékmű, a Turul-szobor.
Balatonbozsoki részén az Árpádkori templom romjaira feltehetőleg a XVII. század elején épült Szentháromság római katolikus templom, melyet 1992-1993-ban felújítottak.
Kellemes kikapcsolódást ígér a szinte érinthetetlen természeti környezet. A halastavak nagy fogást sejtető csendje a horgászokat, a kabókapusztai lovastanya pedig a lovaglás szerelmeseinek ad kitűnő lehetőséget. A Balaton kapujában fekvő csendes, nyugodt kisváros az aktív pihenés és kikapcsolódás élményét ígéri az ide látogató vendégek számára. A vendéglátásban részt vevő lakosok elérhető áron biztosítanak szálláshelyeket.

http://kd.bloglog.hu/page/13/