Csákvár 5203 lakosú város, Bicskétől délnyugatra, 12 kilométerre a Vértes délkeleti szélén fekszik. A római korban Floriana város állt a mai Csákvár helyén, fontos közutak kereszteződésében. A honfoglaláskor Előd vezér kapta a területet, az ő utóda volt Csák, aki a várat emeltette. A középkortól kezdve a fazekasiparáról volt nevezetes a község.; ma is készítik még  a csíkos fazekakat és zöld köcsögöket.
A római katolikus temploma 1748-ban barokk stílusban Fellner Jakab tervei szerint épült. 1788-ban megnagyobbították, 1852-ben Ybl Miklós alakította ki a mai formájára. Kéttornyos homlokzata van, főkapuja felett Patrona Hungariae-szobor, Esterházy-címer és angyalok láthatók, G. Herzog művei 1852-ből. Szintén ő készítette a szentély hátfalán levő Immaculata-szobrot és az oltár mögött álló Szent Mihály-szobrot.
Az Esterházy-kastély 1760-1765 között épült, Fellner Jakab tervei alapján. 1823-ban klasszicista formában alakította át Charles Moreau francia építész. Az egyemeletes kastély kerti homlokzatát korinthoszi oszlopok díszítik, egykori kápolnája dór oszlopos.
Csákvár helytörténetét és néprajzát mutatja be a Vértes Múzeum. A Geszner-ház 1999-ben nyitotta meg kapuját.
A Báraczházi- vagy Csákvári-barlang a község nyugati szélén, a hegyoldalban nyílik. Elsősorban ősállatmaradványairól nevezetes, de római kori emléke is van: egy nehezen olvasható felirat a bejárat felett.

http://kd.bloglog.hu/page/13/