Mór 14732 főt számláló közép-dunántúli város a 81-es főútvonal és az 5-ös/Komárom-Székesfehérvár/ vasútvonal mentén. A város Fejér megye északnyugati részén, a Bakonyt a Vértestől elválasztó törésvonal mentén, annak változatos földrajzi környezetében helyezkedik el. A környéken feltárt régészeti leletek bizonysága szerint ez a kedvező adottságú vidék már 3000 évvel ezelőtt is lakott terület volt. A Római Birodalom idején a mai Móron vezetett a Gorsiumot/Tác/ Brigétióval/Ó-Szőny/, illetve Arrabonával /Győr/ összekötő fontos hadiút. A honfoglaló magyarok valamikor 896 után vették birtokukba ezt a területet. Az írásos források először egy 1080-ban keletkezett alapítólevélben említi a Villa Mour nevű települést, amely hosszú időn keresztül a csókakői uradalomhoz tartozott. 1403-ban Mór alkirályi árumegállító hellyé vált, ezzel jelentős gazdasági felemelkedés vette a kezdetét. Mohács után a falu a Török Birodalom és a megmaradt Magyar Királyság peremére került, kitéve az ismétlődő végvári harcoknak, háborús pusztításoknak. A 15 éves háború idején Mór szinte teljesen elnéptelenedett. A török kiűzése után, az 1698-as évektől német családok települtek Mórra: Érkezésükkel a falu fejlődése ismét lendületet vett. A telepesek új, jövedelemszerző szőlőművelési kultúrát honosítottak meg, mely magával hozta a kézműipar és a céhek fejlődését. Mór 1758-ban mezővárosi jogot kapott, s regionális kereskedelmi és ipari központtá vált. A település fejlődését az 1739-es pestisjárvány, a gyakori tűzvész és a többször pusztító földrengés sem törte meg. Az 1870-es polgári közigazgatás bevezetésével Mór nagyközségi címet kapott, és mint Fejér vármegye jelentős települése, közigazgatási alközponti feladatokat látott el. A kiegyezést követő kapitalista fejlődés Mórnak is jelentős fejlődést hozott. Új ipari létesítmények, téglagyár, gőzmalom, villanytelep, stb. épültek, pénzintézetek nyíltak, de a legfontosabb ágazat továbbra is a mezőgazdaság, a szőlőtermesztés maradt. Sokat fejlődött a közoktatás. Az elemi iskolák mellett polgári iskola és ipari tanonciskola is létesült. Kiépültek a közintézmények, kialakult a belváros mai arculata. A századfordulót követően Mór fejlődése megrekedt. A trianoni szerződések után elvesztek a legjobb agrárpiacok. A káros hatásokat csak részben ellensúlyozta a környék eocénkori széntelepeinek feltárása, a szénbányászat fejlődése. A II. Világháborúban ismét súlyos, rengeteg áldozattal járó harcok színtere volt Mór és környéke. A háború után a német származású lakosság 1948. évi kitelepítése okozott társadalmi feszültségeket és gazdasági károkat. Az államosítások nyomán, az 1950-es évektől a szén- és bauxitbányászat erőteljes fejlődése eredményezett újabb fellendülést. Az 1960-as évektől új ipari üzemeket telepítettek a környékre /Ikarus, Csepeli Fémművek, Budalakk/. 1984-ben Mórt várossá nyilvánították.
A történelmi városmag a XVIII-XIX. században nyerte el mai arculatát. A főtér /Szent István tér/ meghatározó építészeti együttese az 1750 körül épült copf stílusú Luzsénszky- kastély, a mai Városháza, a Fellner Jakab által tervezett és épített későbarokk Lamberg – kastély. A kastéllyal szemben a XVIII. században épült az úgynevezett  „magyar templom”, melyet 1889-92-ben neogótikus stílusban átépítettek és az 1870-es években épült Takarékpénztár látható. A főtér közepén helyezkedik el a II. Világháborús emlékmű, a Szent György szobor, Nagy Benedek szobrászművész alkotása. A főtértől északkeletre van a Kapucinus tér, ahol Bory Jenő szobrász I. Világháborús emlékműve, továbbá a Szent Flórián – szobor 1844-ből, szemben az 1701-ben Széchenyi Pál kalocsai érsek által felszentelt kapucinus templom /úgynevezett „német templom”/, az b1739-es pestisjárvány után készült Szent Sebestyén szobra, valamint a kissé északabbra Nepomuki Szent János barokk szobra látható. A Wekerle Sándor utca vonulatán a Szabadság téren van az 1874. december 31-én felállított 1848-as honvédek emlékműve, és kissé északnyugatabbra az 1787-ben épült református templom található. Az utca végén látható az 1837-ben épült Szent Rókus-kápolna.
A városi kulturális tevékenység fő bázisa a Lamberg- kastély a Közművelődési Szervező Iroda a városban működő több mint 40 szervezetnek, alapítványnak biztosít működési lehetőséget. Itt működik a Városi Kastélykönyvtár, mely jelentős könyvállománnyal rendelkezik. A móri kapucinus rend XVIII. század elején alapított könyvtárában sok muzeális értékű könyv és más kiadvány található. Érdekes látnivalót kínál  a Lamberg- kastélyban  a helytörténeti gyűjtemény is. Mór legrangosabb városi rendezvénye a szürethez kapcsolódó Móri Bornapok.

http://kd.bloglog.hu/page/12/