Kisdobsza 274 lakosú község a 60-as/Nagykanizsa-Pécs/ vasútvonal mentén, Szigetvártól 10 kilométerre, délnyugatra fekszik. A leletek tanúsága szerint már a római korban is lakott hely volt. A községre vonatkozóan az első írásos említés 1277-ből való, amelyben Dubza alakban szerepel. A falu 1060-tól a székesfehérvári káptalan egyik birtoka volt, ezen belül is a királynő háztartását volt hivatott ellátni. A török hódoltság idején folyamatosan lakott település maradt. Kisdobsza és Nagydobsza 1978. december 31-én egyesült, és neve Dobszára változott. Azonban a lakosság kérésére 1992. január 1-jével a két község ismét önállóvá vált, de körjegyzőségük ma is közös.

http://dd.bloglog.hu/page/6/




Nagydobsza 691 lakosú község a 6-os főközlekedési út mentén, Szigetvártól 10 kilométerre, délnyugatra fekszik. A falu királynői birtok volt. Az 1332-es évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt: plébániával és a Szent Márton tiszteletére szentelt templommal rendelkezett. A XIV. század végétől a székesfehérvári káptalan birtoka volt. A helység a török hódoltság alatt feltehetően folyamatosan lakott volt. A XVII. századtól lakói magyarok voltak, és népessége azóta sem nagyon változott. 1807-ben a környéket a Kegyes Tanítórend kapta meg, így a falu egészen 1945-ig a birtokukhoz tartozott. . 1992. január 1-jén Dobsza község, két részre Kisdobszára és Nagydobszára vált szét.
Nagydobsza több építészeti és néprajzi emlék is fellelhető: református temploma késő barokk stílusú, és 1808-ban épült át, miután többször tűz pusztított benne.
Modern stílusú római katolikus templomát 1975-ben szentelték fel.
A Fő utca 68. szám alatt látható a környék jellegzetes építészeti stílusát szemléltető, zsuppal fedett, gerendavázas, tornácos úgynevezett talpasház, amely 1852-ben épült. Ez a tájház nemcsak a környéknek, de a megyének is nagy becsben tartott építészeti emléke.

http://dd.bloglog.hu/page/6/

Szent István király templom

A templom 1975-ben épült.