Bürüs 102 lakosú község Szigetvártól 11 kilométerre, dél-délnyugatra fekszik. A falu neve a bürü szóból ered, ami gyaloghidat, pallót jelent. Írott forrásokban először 1479-ben jelenik meg Bewres néven. A török hódoltság alatt is lakott terület. 1757-1860 között a Czinderi család birtoka.
Református temploma körülbelül 120 éve épült.

http://dd.bloglog.hu/page/6/




Endrőc 431 lakosú község Sellyétől 17 kilométerre, északnyugatra fekszik. Az első írásos emlék 1479-ből származik, amely Endrewcz néven említi. A török hódoltság során elnéptelenedett, csak a XVIII. században népesült be újra. Túlnyomó részben németajkúak lakják.
A római katolikus lakosság részére imaház épült.

http://dd.bloglog.hu/page/6/

Szent Kereszt felmagasztalása iskolakápolna

Teklafalu 376 lakosú község a 62-es/Barcs-Villány/ vasútvonal mentén, Szigetvártól délkeletre, 14 kilométerre fekszik. A falu birtokosa, Czindery László Tiltvány nevű birtokára főleg Tolnából hozott telepeseket, leginkább németeket. Magyarok csak később érkeztek a felesége után Theklasdorfnak elnevezett új településre. A második Világháborút követően a németek száma a kitelepítés miatt csökkent, és a helyükre Felvidékről érkeztek magyarok. A településnek több külterületi lakott helye volt, így például a XVIII. században az Orgya nevű helység.

http://dd.bloglog.hu/page/6/

Szent Tekla templom

Várad 133 lakosú község Szigetvártól 9 kilométerre, délnyugatra fekszik. Természeti adottságai között kell megemlíteni azt a két forrást, amelyek vize a falu földművelésből élő lakóinak öntözővizet biztosított. Az 1332-es oklevélben Vorad néven említett település a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Csak a XVIII. század elején kezdtek itt újból magyar családok letelepedni. A falu földesurai voltak a Czinderiek, a Wenckheimek, az Andrássyak. A települést elkerülték a Világháborús pusztítások.

http://dd.bloglog.hu/page/6/