Nagypeterd 678 lakosú község a 6-os főközlekedési út és a 60-as/Nagykanizsa-Pécs/ vasútvonal mentén, Szentlőrinc és Szigetvár között félúton fekszik. Az Árpádok és Anjouk idejében is lakott település a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, sőt a környékbeli falvak lakosainak gyűjtőhelyeként működött. Köszönhette ezt annak, hogy már a római korban hadiút húzódott itt, s a középkori település szerepe helyzeténél fogva nem változott. Lakói korábban nemesek voltak, de csak a XVIII. században nyerték vissza kiváltságaikat, amelyeket az oszmán hódítás vett el tőlük.
A falu református temploma műemlékileg védett; és a XVIII. század második felében késő barokk stílusban épült.
A közigazgatásilag hozzá tartozó Csatapuszta szép kúriával rendelkezik.

http://dd.bloglog.hu/page/6/




Nagyváty 366 lakosú község Szentlőrinctől 8 kilométerre, északnyugatra fekszik. A térség egyik legrégibb települését először 1326-ban említik az írásos források Nogwagh alakban. Az Árpád-korban jelentős várral rendelkező település az egyik székely ispánságnak és esperességnek volt a székhelye. Az egykori földvár helyét ma is látni a Fekete-erdő területén. Székelyek IV. Béla idejében éltek itt. A török időkben is lakott településre a XIX. században németek is érkeztek.
1820-ban épített református temploma uralja a település képét.

http://dd.bloglog.hu/page/6/






Nyugotszenterzsébet 226 lakosú község Szentlőrinctől 13 kilométerre, északnyugatra fekszik. A falu történelme során először 1332-ben került be az évkönyvekbe védőszentjéről elnevezve S. Elyzabeth alakban. A török korban is lakott települést jórészt mindig magyarok lakták. Szőlőhegye régóta művelt terület.
Református templomát az Eszterházyak építették.

http://dd.bloglog.hu/page/6/