Besence 142 lakosú község Sellyétől 10 kilométerre, északkeletre fekszik. Az írott forrásokban 1338-ban bukkant fel Olbescen változatban. A néveredete a besenyő népnévvel függ össze. Református temploma már a reformáció idején állt.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Hirics 235 lakosú község Vajszlótól 6 kilométerre, délre fekszik. Az első fennmaradt írásos emlék szerint 1346-ban a település neve Kuhyrych volt. Az 1542. évi adólajstromban már Hyrych néven szerepelt, s akkor a pécsi káptalan birtoka volt. A török uralom idején végig lakott hely volt, s lakói már a keztedektől fogva magyarok voltak. Az itteniek, határőrző feladatot láttak el.
A község műemlék jellegű református temploma 1849-ben épült.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Lúzsok 220 lakosú község, Sellyétől 15 kilométerre, délkeletre fekszik. Egy 1346-ból származó okiratban bukkant fel először a település neve Lusok alakban. A falu körül régen ingoványos, mocsaras terület volt, feltehetően a neve is ebből adódik; ugyanis a jelentése kis rét, kis berek. A török időkben folyamatosan lakott volt, lakói azóta is magyarok. Külterületén egykor külön falu állt, amelyet Csöszinek hívtak, és mára már eltűnt.
Jelentős emléke a Cigány Képzőművészeti Múzeum, mely a község egyik helyreállított talpasházában kapott állandó otthont. Az épületben Baranyában élő cigány alkotók képzőművészeti kiállítása található.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Nagycsány 167 lakosú község a 62-es/Barcs-Villány/ vasútvonal mentén, Sellyétől keletre, 9 kilométerre fekszik. A község első okleveles említése IV. Béla korában, 1257-ben történt. Az 1457-es feljegyzések Nagchan néven említik. Más források szerint a XIV. században mai nevén nevezik. A XVIII. században Nagycsány Viszló, Mecske és Sellye mellett a legjelentősebb települések egyike.
Református település lévén, a községben 1841-ben református templomot emeltek.
Jelentős emlék a Fő utcában található műemlék jellegű parasztház.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Páprád 207 lakosú község Vajszlótól 5 kilométerre, északkeletre fekszik a Pécs-Vajszló összekötő út mentén. A dél-baranyai községet írásos forrásban először 1322-ben említik Paprad alakban. Ekkor a Nyúl-szigeti (margitszigeti) kolostor apácáinak tulajdonában volt, majd a hódoltság idejében is egyházi kézben marad: először a pozsonyi apácarend, a „clarisszák”, később a katolikus egyház kezébe került.
Református temploma késő klasszicista stílusban 1863-ban épült.
Tornácos parasztháza, amely a XIX. század végén épült, ugyancsak műemléki védelem alatt áll.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Piskó 287 lakosú község Sellyétől 18 kilométerre, délkeletre fekszik. A település hajdan a lótenyésztéséről és a dohánytermesztéséről volt nevezetes. A helyi lakosoknak munkát adó Mezőgazdasági Termelőszövetkezet megszűnésével azonban halmozottan hátrányos elszegényedést okozó helyzet alakult ki.
A falu közepén található az impozáns méretű református templom. A templom melletti hősök szobra tetején rézből öntött, kiterjesztett szárnyú turulmadár lábai alatt kardot őriz. Külön érdekessége az emlékműnek a Trianon előtti Magyarországot ábrázoló dombormű. A II. világháborús áldozatok neveinek felhelyezése 1992-ben történt meg.
A község külterületén lévő, a Dráva régi medrében visszamaradt Versági-tó található.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Vajszló 1940 lakosú nagyközség a 62-es/Barcs-Villány/ vasútvonal mentén, Sellyétől keletre, 11 kilométerre fekszik. A helység az Ormánság második települése. Az Ormánság központjaként ismert nagyközségnek különös természeti adottságai vannak a közeli Drávának köszönhetően: a védett társulások, az erdős puszta és a mocsaras mellékágak. A honfoglaló magyarok számára gyepűként kezelt területen később kiépített vízvédelmi „berendezések” a török időkben elpusztultak, így a vidék az újra visszavadult vizek területe lett. A holtágak, mocsarak, tavak zömükben a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartoznak. Fajtagazdagságuk feltétlenül védettséget igényel. A Baranya megyei honfoglalás kori települések közül Vajszló az egyik legrégebbi. Fontosságát egykori vára, önálló plébániai székhelye és a keddi vásártartási jog is alátámasztotta. A XIV. századtól itt a Nyúl-szigeti apácák kolostora épült fel, amelynek a helyet az írások szerint a Waislow nevű település földművelői ajánlottak fel. A török időkben jelentős tatár népesség települt le, de a felszabadító harcok után majdnem teljesen elnéptelenedő faluba már nem tértek vissza. Magyarok a XVIII. századtól érkeztek jelentős számban a községbe, de az őket követő német és délszláv betelepülők nem változtatták meg jelentősen az etnikai összetételt. A cigány népessége a XIX. század végén jelent meg.
A barokk stílusú római katolikus templom 1779-ből való, a copf stílusú református templom 1785-ből.
A Kodolányi János íróról elnevezett múzeumban az író hagyatékai és néprajzi tárgyak vannak kiállítva.
A művelődési házban Haraszti Pál festőművésznek, a falu szülöttjének állandó kiállítása látható
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Vejti 214 lakosú község Vajszlótól 7 kilométerre, délre fekszik. Változatos és feltétlenül védelmet igénylő állatvilágával tűnik ki környezetéből. Természeti adottságai közül érdemes megemlíteni a településen talált termálvizet. A történelmi leletek régóta lakott vidékről tanúskodnak.
A népi építészet remekei közül a fából készült gabonás kamra valamint a Putnok-féle lakóház és porta érdemel említést.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Szűz Mária szent neve templom
A templom 1879-ben épült.
