Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Adorjás-Baranyahídvég-Kisszentmárton-Kórós-Sámod

2016. november 21. 08:23 - Andre Lowoa

Adorjás 182 lakosú község, Harkánytól nyugatra, 15 kilométerre fekszik. Első ismert birtokosai a Keán nemzetségbeli Beremendiek, kiknek neve 1251-ben fordul elő oklevélben. A községet itt ”Villa Azarias” néven említik. A XIV. században már Szűz Mária tiszteletére emelt templomáról írnak. A török uralom előtti birtokosai a Garaiak, Gerébek és Perényiek, Siklós várához tartozott és vámhely volt. A török uralom alatt Zrínyi birtok és a török adójegyzékben 14 adózó házzal szerepel. A XVIII. század elején Caprara Aeneas gróf, majd a Batthyány család birtokába került a siklósi uradalom tartozékaként. Később a Benyovszky grófok birtoka lett, utolsó tulajdonosai ők voltak. Az egyutcás kis falu közepén emelkedő műemlék templom 1828-1837 között épült. A festett fakazettás református templomok egyik szép példája.

http://dd.bloglog.hu/page/7/




Baranyahídvég 234 lakosú község, Harkánytól nyugatra, és Sellyétől délkeletre, 17-17 kilométerre fekszik. A honfoglalás után nemzetségi birtok volt, majd a XIII. század végén adományozás folytán a Nyúl-szigeti apácák birotkába került. Később a török uralom elejéig a vajszlói uradalomhoz tartozott. A török megszállás alatt földesura Haraszthy Ferenc, majd lánya révén Rákóczi Zsigmond. A felszabadító háborúk után a pozsonyi apácák tartottak rá igényt, de tulajdonképpen sohase bírták. II. József rendeletére a királyi kamara igazgatása alá került, mint volt egyházi birtok. 1785 körül a tanulmányalaphoz csatoltatott. Lakossága 1705 után települt vissza a község eredeti helyére. Nagy részük ekkor már protestáns vallású.
A település nevezetessége a műemlék jellegű felújított templom.

http://dd.bloglog.hu/page/7/





Kisszentmárton 310 lakosú község, Harkánytól délnyugatra, 18 kilométerre fekszik. Kisszentmártont 1399-ben említi először írott dokumentum. Szentmárton falut a középkorban a Boldogasszonyfalvai-család birtokolta, utóbb Pusztaszentmárton néven a pécsi káptalan tulajdonába ment át. A XVIII. században a gróf Zrínyieké lett, majd a török pusztítás miatt lakói elhagyták. A régi falu helyére 1701-ben telepítettek lakosokat. A XIX. században a lakosok drávai halászattal foglalkoztak a földművelés mellett. Kisszentmárton közigazgatásilag szerves részét képezi a tőle 6 kilométerre, a község délkeleti külterületi részén található Mailáthpuszta. Határában üdülőfalu található.

http://dd.bloglog.hu/page/7/




Kórós 250 lakosú község, Harkánytól 16 kilométerre, nyugatra fekszik. A tájat a hagyomány szerint a honfoglalás óta egészen a közelmúltig színtiszta magyar lakosság lakta. Néprajzi jellegzetességei középkori eredetre visszavezethető nyomokat mutatnak. A református gyülekezet II. József türelmi rendelete után szerveződött újjá.
Kórós református temploma a község közepén áll, késő barokk, copf és klasszicista jegyeket hordoz. A falu népe a XVIII. század végén határozta el a templom megépítését, munkájuk eredményeként a környék egyik legszebb és legnagyobb temploma épült fel. Az 1793-ban megépült hajóhoz 1834-ben újabb szakaszt toldottak. A templom teljes mennyezete festett kazettás. A régi 1793-ból, az új 1834-ből való. A két korszakból származó mennyezet szerkezete és stílusa egymástól teljesen eltér.

http://dd.bloglog.hu/page/7/




Sámod 227 lakosú község a 62-es/Barcs-Villány/ vasútvonal mentén Harkánytól nyugatra, 16 kilométerre fekszik. Az első hiteles emlékek 1244-ből valók, amikor a Bor-Kalán nembeli Nána a Sámodi uradalom földjeiből veszi meg az őt megillető részt Gyurk fia Gyurk nevű rokonától. Felesége 1266-ban Sámodot 15 faluval együtt a Margit-szigeti apácáknak adományozza. 1782-ig apáca rendek birtoka volt. II. József rendelete alapján akkor a „Méltóságos Kamarára ment át”  a birtok. A középkorban többször feldúlták, de a környező ki községek között mindig rangos helyet foglalt el. „Erdeje nagy. Tavai számosak. Sok marhát tart:” írja többek között a Fényes Elek által 1851-ben kiadott „Magyarország Geográpjhiai Szótára”.
A helység látnivalója a szépen felújított református templom a hozzá tartozó lelkészlakkal. Az előttük elterülő tágas téren Rigó István szobrászművész Világháborús emlékműve található.

http://dd.bloglog.hu/page/7/

komment
süti beállítások módosítása