Nagyharsány 1707 lakosú község a 62-es/Barcs-Villány/ vasútvonal mentén, Siklóstól keletre, 8 kilométerre, a Nagyharsányi-hegy mellett fekszik. Nagyharsányban a rézkor késői szakaszában a péceli kultúra népe élt. Őket az avarok, majd a rómaiak követték. A legkorábbi építkezések a II. századra tehetők; a IV. században létesült itt a cella trichora. Az írott forrásokban 1249-ben Harsan, 1486-ban pedig Naghharsan néven tesznek említést a településről. IV. Béla Miklós dubichiai grófnak adományozta a falut, aki Szársomlyón várat is épített. Az 1333-as pápai tizedjegyzékben plébániával, templommal rendelkező hely volt.Itt zajlott le a török kiűzését döntően befolyásoló nagyharsányi csata 1687. augusztus 12-én.
A református templomhajó, valamint a déli oldal három résablaka és kapuja román kori. A szentély XIII. századi. A szentélyboltozatot több rétegű freskó borítja, amelynek első rétege a XVI. század második feléből, második rétege a XVII. századból való.
Szársomlyó és Kőbánya között található a szabadtéri szoborpark.
A Szársomlyóhegyi  Természetvédelmi Területen található a magyar kikerics egyetlen lelőhelye.

http://dd.bloglog.hu/page/6/

Magyarok Nagyasszonya-templom

A templom 1930-ban épült.