Bisse 245 lakosú község Harkánytól 13 kilométerre, északkeletre fekszik.
http://dd.bloglog.hu/page/6/
Szent Rita imaház
Bosta 146 lakosú község Pécstől 12 kilométerre, délre fekszik. Írásos emlékekben 1192-ben bukkant fel először. Neve a puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Birtokosa a török hódoltság alatt Musztony bég, majd a pécsi püspök. Régen több vízimalommal rendelkezett. Említésre méltó a Szent Vendel tornya.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Csarnóta 162 lakosú község Harkánytól 9 kilométerre, északra fekszik.
http://dd.bloglog.hu/page/6/
Szalánta 1153 lakosú község az 58-as főközlekedési út mentén Pécs és Harkány között félúton fekszik. 1192-ben említették először Zolounta formában, ami szláv névből alakult ki. A falu mellett egy másik település (Németi) is az ide betelepülők nemzetiségéről kapta nevét. Mindkét hely jelentőségére utal az önálló plébánia. Fekvésüknél fogva - nagy forgalmú hadiút mellett feküdtek - a török időkben elnéptelenedtek, s csak 1700 körül népesedtek be újból római katolikus horvátokkal. Az újabb horvát bevándorlást nem követte jelentős német és magyar betelepülés, így a falu nemzetiségi összetétele túlnyomórészt horvát maradt. Szalánta a környékbeli horvátok központja és sokszínű népviseletét a mai napig megőrizte.
Műemlékei között érdemes megemlíteni a Némediben 1804-ben épült késő barokk római katolikus templomot, továbbá az itt levő török mosdóedényt, a copf stílusú fő-és mellékoltárt.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Szent László-templom
A templom 1804-ben épült.
Eszterági Jézus Szíve-kápolna
A kápolna 1904-ben épült.
Szilvás 166 lakosú község Pécstől 14 kilométerre, délre fekszik. A Baranyai-dombságban található település első írásos említése a XII. századból Sciluas, a XIV. században Zilvas néven történt. A középkorban még a török időkben is lakott falu javarészt magyar volt, ami azóta sem változott jelentősen. A település neve jelentős gyümölcsösre, szilvás helyre utal.
A falunak római katolikus kápolnája van.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Iskolakápolna
Túrony 252 lakosú község a Villányi-hegység lábánál az 58-as főközlekedési út mentén, Harkánytól 8 kilométerre, északra fekszik. A község már az újkőkortól kezdve lakott, amikor a dunántúli vonaldíszes kerámia népei, majd a bronzkor mészbetétes kerámia népei éltek itt. A rómaiak korában fontos hadiút húzódott a településen keresztül. Az 1237-ben Turul változatban feljegyzett település egy évszázaddal később már önálló plébániával rendelkezett, ami a falu jelentőségére utal. A szabadságharc folyamán 1849-ben itt veszítettek csatát a Kossuth hívására gyülekező parasztok a császári seregekkel szemben.
Az Árpád-kori település református temploma XV. századi gótikus stílusú, tornya barokk. Famennyezetét a XVIII. században magyaros motívumokkal díszítették. A református műemléktemplom egykori motívumait a Zsolnay-gyár használta.
http://dd.bloglog.hu/page/6/