Ivándárda 257 lakosú község Bólytól 17 kilométerre, délkeletre fekszik. Az első írásos emlék a XIII. századból származik. 1296-ban egy okiratban Jovan néven szerepel. A mohácsi csata után németek és szerbek népesítették be, majd 1840 körül itt már a németek voltak többségben. Napjainkban ismét magyar többségű a község. A falu elnevezése még a XIX. században is Iván-Dárda, s a mai nevén csak a XIX-XX. századfordulótól említik.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Jézus Szíve-kápolna
A kápolna 1928-ban épült.
Lippó 561 lakosú község Bólytól 11 kilométerre, délre fekszik. Egy 1274-ből származó oklevél Lypow néven említi. A község neve a XIII. században itt élt Lippó nemzetség emlékét őrzi. A XIV. században a település két részre oszlott: Alsólippó urai a Lippóiak, Felsőlippóé pedig a Maróthiak voltak. A XV. században Egyházaslippónak nevezték. A törökök kiűzését követően itt is felpezsdült a mindennapi falusi élet. Az első német telepesek a XVIII. század 20-as éveiben érkeztek. A XIX. századra a szerbek betelepítését követően jellegzetesen szerb többségű faluvá lett a település. Ők az I. Világháborút követően Jugoszláviába települtek, a németeket pedig kitelepítették a II. Világháború után Németországba.
A község görögkeleti szerb temploma 1804-ben épült.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Mária bemutatása-templom
A templom 1836-ban épült.
Sárok 165 lakosú község Villánytól 17 kilométerre, délkeletre fekszik. Az országhatárnál fekvő zsáktelepülést már a XIII. század legvégén írásos forrás említi Sarugh formában. A mohácsi vész után elnéptelenedett faluba még a török időkben magyarok, a XVIII. század elején délszlávok, majd a század második felében németek telepedtek le. A két Világháború között a szerbek Jugoszláviába távoztak, és a második Világháborút követően a németeket kitelepítették Németországba.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Iskolakápolna
