Áta 232 lakosú község a 65-ös/Pécs-Mohács/ vasútvonal mentén Siklóstól északra, 15 kilométerre fekszik. A török hódoltság után pusztává vált település már 1181-ben az Atta nevet viselte. 1691-ben Boszniából jött rácok települtek be, majd a Rákóczi szabadságharc alatt ismét elnéptelenedett. Az 1960-as években hozzácsatolták az Avas-tanya és Pusztamalom településeket.
Megtekintésre érdemes a délszláv tájház. A kiállítás a török időkben itt letelepült boszniai horvátok életét mutatja be.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Iskolakápolna
Egerág 1012 lakosú község Pécstől 12 kilométerre, délre fekszik. A rézkortól lakott település. Mai változatban 1542-ben említik első ízben mint a pécsi püspök birtokát. Birtokosai közé tartozott a Zrinyi család, a Pálffy család és a Batthyány család. 1846-ban váltották meg az üszögi uradalomtól a földjeiket az egerágiak. Első iskoláját 1730-ban alapították. Az első pecsét 1829-ből származik, melyen az Egerak falunév olvasható. Fel nem tárt természeti kincsei sorában említést érdemel a termálvíz-készlete.
Plébániáját 1703-ban létesítették, majd 1774-ben szentelték fel római katolikus templomát a Sarlós Boldogasszony tiszteletére.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Sarlós Boldogasszony-templom
A templom 1774-ben épült.
Kisherend 199 lakosú község Pécstől 12 kilométerre, délkeletre fekszik a Pécs-Villány összekötő út mellett. Már a római korban is lakott volt. A község neve az írott forrásokban először 1282-ban bukkant fel, Herendy alakban. A történelem során többek között a pécsi püspök, majd a Batthyány család birtokához tartozott. A török uralom ideje alatt elnéptelenedett, majd a Rákóczi-szabadságharc után népesült be újra.
A településnek temploma nincs, csak egy kápolnaszerű harangláb épült.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Iskolakápolna
Szemely 438 lakosú község Pécstől 10 kilométerre, délre fekszik. Az újkőkori kultúrák közül a lengyeli, a rézkorból a péceli, a brozkorból a somogyvári-vinkovci és az urnasíros kultúrák, majd az őket követő rómaiak hagyták hátra itt leleteiket az utókorra. A Schemel néven 1266-ban említett település jelentőségét támasztja alá az a XIV. századi tizedjegyzék, amely önálló plébániaként említette a települést. A török hódoltság gyökeresen átalakította a falu népességét. Az addig magyar településre jelentős számban érkeztek horvátok, akik közé csak a XIX. században települtek magyarok. A település lakossága római katolikus.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Iskolakápolna
Szőkéd 401 lakosú község a 65-ös/Pécs-Mohács/ vasútvonal mentén, Pécstől 17 kilométerre, délre fekszik. A Baranyai-dombság településén feltárt péceli és halomsíros kultúrák is bizonyítják: a környék természeti adottságai kedvezőek a megtelepedésre. Alátámasztja ezt a környéken találhatói hat településrom is, amelyek különböző időszakok emlékeit rejtik. Szőkéd első említése az 1181-es évből származik Scuched néven. A török hódoltság során lakossága kicserélődött, a magyarok mellett horvátok is megtelepedtek itt. Csak a XIX. század elején kezdtek magyarok és németek betelepedni a sokác nemzetiségű faluba.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Iskolakápolna
