Görcsönydoboka 444 lakosú község Mohácstól 16 kilométerre, északnyugatra fekszik.

http://dd.bloglog.hu/page/7/

Cseledobokai Szent Anna-templom

A templom 1765-ben épült.

Ráccselegörcsönyi Szent Flórián-templom

A templom 1820-ban épült.



Somberek 1598 lakosú község Mohácstól északra, 12 kilométerre fekszik, a Baranyai-dombságban. A település abban a tömbben helyezkedik el, ahová a XVIII. században németek költöztek, ma rajtuk kívül magyarok és kisebb számban szerbek, valamint székelyek élnek itt. Somberek önkormányzati képviselőtestülete nagy gondot fordít hagyományainak ébren tartására, ez több témában meg nyilvánul, például abban, hogy címert készíttettek és a községet bemutató elsősorban a történelmi tényeken alapuló kiadvánnyal rendelkeznek A környék felszínét észak-dél irányában kialakult völgyek szabdalják, jellemzőek az észak-déli és délkeleti. irányban futó völgyhátak is. Somberek keleti oldalán halad, majd a Dunába ömlik a Véméndi- patak, nyugati oldalán pedig a Horpács tűnik fel, amelynek vízét a községtől délre felveszi a történelmünkhöz oly tragikusan kötödő Csele-patak, amely Somberektol 6-7 kilométerre szintén a Dunába torkollik. Viszonylag jó termőfölddel rendelkező környék a mezőgazdasági termelésre, különösen a szántóföldi kultúrák termesztésére kiválóan alkalmas. Elősegítik ezt a völgyekben tapasztalható, nem túl meredek, 6-8%-os lejtok. A helyi klíma viszonylag egysíkú, meleg, napfényben gazdag, a
talaj száraz. Az erdőtalaj, a nyers öntéstalaj 6o-7o%-os termőképességet ad. Somberek és környéke, ellentétben a tőle északabbra fekvő térségnél, rendkívül bő vízszolgáltató terület. Az itt fúrt kutak átlagos vízhozama meghaladja a 8oo liter/perc nagyságrendet. A völgyek gyenge délies lejtése a gazdasági potenciált növeli. Így a változatos vetésszerkezetű szántóföldi mezőgazdaság mellett a gyümölcskultúrák termesztésére is optimálisak a feltételek. A sombereki falukép a látogató számára a szépséget, a gondozottságot, a tisztaságot, az állandó odafigyelést, a szervezettséget és a fejlődést mutatja. Összességében megállapítható, hogy Sombereken az infrastrukturális ellátottság magas szinten áll. A faluban ma már alig látható régies építészeti stílust tükröző parasztház. Ezek felújítása, bővítése mellett elsősorban a sátortetős családi házak jellemzőek, de megjelentek a többszintes tetőtér beépítéses lakóházak is.
Somberek környékén talált régészeti leletek közül a legrégibb a rézkor korai szakaszából, i.e. 25oo-23oo közötti időkből származnak és az úgynevezett Balatoni csoportra jellemzőek. A telepről származó szórványos cserepek a pécsi Janus Pannonius Múzeumban találhatók. Szintén szórványos cseréptöredékek kerültek a napvilágra a bronzkor korai szakaszából, i.e.l900-1650 közöttről, a Somogy-vár-Vinkovci kultúra népétől. A rómaiakra vonatkozó emlékeket 1929-ben pinceásás közben találtak mégpedig sírt és 2 csontvázat, emellett római településnyomok is találhatóak voltak. Határában a honfoglaláskor szláv törzsek laktak. A község a XIV. század elején a Bar-Kalan nemzetség birtokaihoz tartozott. Már egy 1382. évi oklevél Somberek néven említi. Később Sombereknek, Swmbereknek írják. A község neve a som növénynévre, valamint bokros, cserjés helyre, kis erdőre, sombokrokkal, somfákkal benőtt helyre utal. Lakói a török hódoltságig magyarok. Nevével 1561-ben a szigeti várnak adózó települések sorában találkozunk. A hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett. A XVIII. század elején szerbek népesítették be, görögkeleti paróchiájáról ekkor említést tesznek a források. A németek Pfulda-Pfalz illetve Scharzwald környékéről 174o után érkeztek ide. A XVIII. század végére német többségű lett. A templom építését 1766-ban kezdte meg Sauska Antal kegyúr. Felszentelési ideje a vizitatió canonica szerint 1783. május 13. Eszterházy Pál pécsi püspök által lett felszentelve Szűz Mária nevére. A temetői kápolna Szent Kereszt tiszteletére épült 1829-ben. 1921-ben a Jugoszláviába vándorolt 350 szerb helyére Tolna megyéből érkeztek németek. 1930-ban 164 magyar, 1613 német,79 szerb,8 horvát és 3 egyéb anyanyelvű lakosa volt. A II. Világháború után 15 német család elmenekült, l00 családot kitelepítettek. Helyükre Hadikfalváról székelyek, a Felvidékről és más területekről magyarok érkeztek. 1970-ben a községben 958 magyar, lo58 német és 9 délszláv
A faluban urasági kastély látható, amely ma szociális otthonként funkciónál. A mohácsi önkormányzat fenntartásában térségi feladatokat lát el. A kastélyt a XIX. század elején építtette a Sauska család. A néphagyomány elátkozott kastélynak tarja, mivel úgy mesélik, hogy felépítése során a földesúr egyik jobbágyát halálra kínoztatta és befalaztatta. A szerb templom a XVIII. század elején épült, magas kőfallal van körülvéve, a falu egyik legrégibb épülete. A mohácsi szerbek gondoskodnak a templomról, amelynek külső felújítása éppen a közelmúltban fejeződött be. Szertartásra általában csak évente egyszer gyűlnek össze benne a hívek. A község modern, 120 férohelyes óvodával rendelkezik, az 1980-as években elkészült az új, jól felszerelt általános iskola. Az 1996/97-es tanévben a tanulócsoportok száma l0, egy napközis csoporttal. Az előző évhez viszonyítva a csoportok száma eggyel, a tanulólétszám tízzel csökkent, s ez a tendencia sajnálatos módon továbbra is jellemző lehet. Nemzetiségi 64 fő és kétnyelvű 122 tanuló oktatásban vesz részt valamennyi tanulója, a felső tagozaton pedig heti tíz órában számítástechnikát oktatnak. A művelődési ház 1974-ben került átadásra.  A község kulturális életét a művelődési ház dolgozói szervezik, irányítják. A ház feladata a különböző ünnepélyek, községi rendezvények, ismeretterjeszto előadások, tanfolyamok szervezése, s a színes kínálatból nem maradnak ki a szórakoztató műsorok, kulturális estek sem. A Palotabozsok –Somberek -Mohács Ifjúsági Fúvószenekar 1978-ban alakult. Hangversenyeik, külföldi és hazai szerepléseik bizonyítják a magas színvonalú zenei oktatást. Hanglemezen és kazettán is megjelentek az általuk előadott művek. A Székely Pávakör a bukovinai Hadikfalváról Somberekre került székelyek régi népdalait, hagyományait őrzi és ápolja. Hosszú évek óta állnak népművészetükkel óriási sikerrel a közönség és alkalmakként a szakmai zsűri előtt. Német Nemzetiségi Népdalkör céljának a magyarországi németek népdalkincsének felkutatását és ápolását tekinti. A tánccsoportok közül az ifjúságiban az általános iskolások, a felnőtteknél szellemi és fizikai dolgozók táncolnak. Hagyományőrző és feldolgozott színpadi táncokból áll mindkét csoport repertoárja- vállalt céljuknak megfelelően. Felvidéki Dalkör a Jókáról idekerült emberek dalait gyűjti össze és természetesen rendszeresen elő is adja azokat. A zeneoktatás szervezését is a művelődési házban irányítják. A művelődési ház feladatkörébe tartozik a helytörténeti gyűjtemény is, amely a környék néprajzi gyűjteménye is egyben. Az itt élők 98%-a római katolikus, 1%-a ortodox, l%-a református vallású. A lakosság túlnyomó többsége a mezőgazdaságban dolgozik. A földek művelése mellett jelentősnek mondható az állattenyésztés is, amelyet családok is végeznek, részben saját szükségletre, részben eladásra.
A több nemzetiségű település külföldi partnerkapcsolataiban is igyekszik eleget tenni polgárai elvárásainak. A legnagyobb lélekszámú németek 1989-ben hivatalos partnertelepülési viszonyt létesítettek a németországi Langenauval, majd késobb az ausztriai Sinabelkirchennel. A szlovákiai Jelkáról sok felvidéki érkezett Somberekre 1945 után ők is felvették a kapcsolatot az otthoniakkal. A falu harmadik nemzetiségét képviselő székelyek a jövőben a romániai Madéfalvával kívánnak az eddigieknél jóval szorosabb együttműködést kialakítani.

http://dd.bloglog.hu/page/7/

Szűz Mária Szent neve templom