Homorúd 692 lakosú község Mohácstól 8 kilométerre, keletre fekszik. A település története csupán az újkor kezdetéig nyúlik vissza, mivel ez a terület mindig a Duna árterülete volt, és nem volt alkalmas állandó emberi letelepülésre. Kétszáz évvel ezelőtt még nem alakult ki a falu mai arca, csupán szétszórt tanyavilág volt, ahol állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. A községet körülvevő 300 holdas erdő Frigyes főherceg tulajdonát képezte 1945-ig, míg a település határában levő Riha-tó és környéke a pécsi püspökségé volt. Az 1923-27-es években kezdett kialakulni a tanyacsoportos forma, amely a Balázsszállás nevet viselte. A vadvizek lecsapolására 1926-38 közt került sor. A lecsapolást követően sokacok, svábok, szerbek és magyarok érkeztek erre a területre. 1950-ben a tanyavilágból megszületett a mai Homorúd község. Az 1956-os árvíz a települést teljesen elsodorta.
A község nevezetes épülete a Maksza-ház, amely a népi építészet érdekes emléke: egy jellegzetes szigeti tanyaépület, amelyet 1979-ben védetté nyilvánítottak.

http://dd.bloglog.hu/page/7/

Szűz Mária neve-kápolna

Anyakönyvek: 1973-tól (előtte Mohács-Belvárosban)

Riha-Élesdi Misézőhely